Azt mondják, a villanykörte felfedezése után nagyjából másfél órával csökkent az emberek alvásmennyisége naponta, amihez máig nem tudtunk alkalmazkodni valójában. A kutatók szerint egy felnőttnek napi 7-9 órányi éjszakai alvásra van szüksége - de az emberek egy jelentős részének sosincs része ennyiben.
Az orvostudomány túl kevés alvásról akkor beszél, ha valaki rendszeresen 6 óránál kevesebbet alszik: ez már veszélyes lehet az egészségre. Először is a krónikus álmatlanság ( inszomnia ) hosszútávon az agy szürkeállományának pusztulásához vezethet, az idegsejtek elhalnak. Az elegendő pihenés és az összpontosítás képességét, a memóriát és az összetett feladatok megoldását vezérlő homloklebeny működése biztosan összefügg. A kialvatlanság nemcsak múló feledékenységet okoz, hanem oka lehet az időskori elbutulásnak.
Betegségeket okozhat a kialvatlanság
Hogy az alvás mennyire hatással van az agyunkra, azt jól tükrözi, hogy egy 2012-es kutatás eredményei alapján négyszeres a stroke kockázata a napi hat óránál kevesebbet alvók körében. Ma már az is bizonyított, hogy a rendszeres kialvatlanság oka lehet az elhízásnak. Egyrészt, mert változhatnak miatta az étkezési szokások, ráadásul, ha állandóan fáradtak vagyunk, a szervezetben megnő a ghrelin hormon termelése, a leptinné pedig csökken, és ezek a hormonok szabályozzák az éhségérzetet. Aki tehát nem alszik eleget, nagyobb adagokat eszik.
Az alváshiány emellett növeli az inzulinrezisztenciára való hajlamot, ami a cukorbetegség előszobája. Még csontjainkra is kihat az, hogy mennyit pihenünk. A kialvatlanság ugyanis megváltoztatja a csontok ásványianyag-sűrűségét, és osteoporosis (csontritkulás) kialakulását idézheti elő. A kutatások alapján a kevés alvás és egyes daganatok (bél-, prosztata- és emlődaganatok) kialakulása között lehet összefüggés. Az inszomnia a betegség kimenetelét (agresszivitását, kiújulását) is befolyásolja.
A szívet is megterheli az alváshiány: egy 2011-es kutatás szerint a hat óránál kevesebbet alvók esetében 48 százalékkal magasabb a szívbetegségek kockázata. Az elegendő pihenés az egészséges libidó feltétele is egyben. A kevés alvás fáradtsághoz és feszültséghez vezet, amely, mint tudjuk, komoly gátja a vágynak. Jellemző lehet a depressziós betegekre, hogy keveset alszanak. A depresszió megléte és az alváshiány pedig kölcsönösen erősítik egymást.
Ha ritkán pihenjük ki magunkat, korábban öregszünk, és nem csak esztétikai szempontból. Ha nem alusszuk ki magunkat, a szervezet több kortizol stresszhormont termel, amely roncsolja a kollagént, a bőr elveszíti rugalmasságát. A krónikus alváshiány a növekedési hormon mennyiségét is befolyásolja, gyerekek esetében ez azt jelenti, hogy lelassul a növekedésük, felnőtteknél a szervezet öregedése gyorsul. A kutatók szerint halálunk várható időpontja és az alvásmennyiség között van összefüggés. Akik ritkán alszanak eleget, korábban halnak, akkor is, ha amúgy egészségesen éltek, nem ittak, nem dohányoztak, nem híztak el.
Mindebből az következik, hogy nem érdemes beletörődni abba, hogy képtelenek vagyunk kialudni magunkat. Életkörülményeink változtatásával, inszomnia esetén alváslabor felkeresésével, és az álmatlanság okainak kiderítésével sokat tehetünk egészségünkért.
