Bár életünk harmadát alvással töltjük, ennek folyamatát és hatásait pedig már emberemlékezet óta kutatjuk, mégis meglepően keveset tudunk az álomba merülés folyamatáról. A Cambridge Egyetemen dolgozó nemzetközi kutatócsoport erről szeretett volna többet kideríteni: azt vizsgálták meg, hogy egy öntudatánál lévő emberben milyen folyamatok játszódnak le, míg álomba nem merül. Annak a korábbi állításnak is utánajártak, mely szerint az alvás és ébrenlét közötti zónában a legkreatívabb az agyunk.
Egyes emberek szinte néhány perc alatt képesek elaludni, míg mások akár egy órát is forgolódnak az ágyban, mielőtt elnyomná őket az álom . Átlagosan ez a folyamat 5-20 percet vesz igénybe, viszont nem mindenkinek játszódik le ugyanolyan módon. Egyeseknek az álomba szenderülés fokozatos folyamat, míg mások ingadoznak az álom és az ébrenlét fázisai között, mielőtt átlendülnének.
Így működik alvás közben az agyunk
A Cambridge Egyetem idegtudományi csoportját vezető Dr Tristan Bekinschtein szerint bizonyos emberek tudatosan vissza tudják rántani magukat az alvást megelőző állapotból, és hosszabb időt tölthetnek abban a félig éber állapotban, ahol az álomhoz hasonló képek pörögnek le a szem előtt. Ezt az állapotot pedig nemcsak az ágyban, de akár hétköznap a munkahelyén is átélheti az ember, ami akár balesetveszélyes is lehet, például autóvezetés vagy gépek kezelése közben. Az is kiderült korábban, hogy ilyen balesetek nagyobb arányban érintik a jobbkezes embereket. A kutatók remélik, hogy az alvási folyamatok teljes kiismerése a stroke -ot követő felépülési folyamatokban is segítséget nyújthat.
Kutatók szerint ebben az alvást megelőző állapotban az agy képzelgésért és kreativitásért felelős részei a csúcsra pörögnek. Ez pedig számos zenésznek, színésznek és képzőművésznek nyújthat inspirációt a munkában. Bár alvás közben nem vagyunk tudatunknál, ez nem jelenti, hogy teljesen süketek lennénk a külvilág felé - a reggeli ébresztőórát is felesleges lenne beállítani, ha így lenne. Bár a legtöbb hangra és kiejtett szóra ilyenkor nem reagálunk, nevünk említésére gyorsabban magunkhoz térhetünk a kutatók szerint.
Az emberek az időérzéküket sem veszítik el alvás közben. A megszokottnál hamarabb ébredünk például, ha tudjuk, hogy másnap kora reggel valami elvégzendő dolgunk van. Viszont az alvást erőltetni nem lehet, sőt: a kutatások szerint sokkal nehezebben merülünk álomba, ha tudatosan kényszerítenénk erre az agyunkat.
Forrás: BBC Health
