A stressz természetes jelenség: a testünk így reagál a kihívásokra és a változásokra, ezáltal segít alkalmazkodni az új helyzetekhez. A stressz tehát lehet pozitív is: általa résen vagyunk, motiváltak, és az esetleges veszélyforrásokat is segít elkerülni. Például egy fontos vizsga, egy nagyobb munkahelyi projekt előtt hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyünk keményebben dolgozni és tovább ébren maradni.
A fentiek viszont csak akkor érvényesülnek, ha kis adagokban, időszakosan tapasztaljuk meg a stresszt. Amennyiben azonban állandóvá válik, és nincs megkönnyebbülés vagy nyugalmi időszak (aminek jönnie kellene egy vizsga vagy egy projekt lezárása után), akkor súlyos problémákat okozhat.
Ez jelenthet fizikai és lelki panaszokat is. Sokan azt érzik, hogy a gyomrukra megy a stressz, és különböző emésztőrendszeri problémákat tapasztalnak (gyomorfájdalom, puffadás, székrekedés, hasmenés stb.). Van, aki nem tud este elaludni, pedig egész nap fáradtnak érzi magát, vagy többször felébred éjszaka. A stressz miatt legyengülhet az ember immunrendszere, amitől pedig nagyobb eséllyel betegszik meg újra és újra.
A szexuális élet is megsínyli a helyzetet: a libidó csökken, vagy teljesen elmegy az intimitáshoz való kedv, illetve az ágyban is problémákat okozhat. Fejfájást, szédülést, magas vérnyomást is tapasztalhatnak az érintettek. A negatív gondolatok annyira eláraszthatják az embert, hogy megszólalni is nehezen tud, elakad a hangja. A folyamatos nyugtalanságtól egyhelyben is nehezen marad meg az érintett.
Pszichológiai tünet lehet a depresszió és a szorongás. Ezen kívül az ingerlékenység is gyakori jelenség: a legapróbb dolgokon felhúzhatja magát az ember. Ha folyamatos stresszben él, képes irreálisan felháborodni, kifakadni vagy akár kiabálni is a környezetével. Van, aki visszatérő pánikrohamokkal küzd, más a folyamatos szomorúsággal.
A fentieken túl lehet, hogy valaki a szerencsejátékokhoz, a drogokhoz vagy az alkoholhoz menekül az állandó feszültség elől. Más túlevéssel, internetezéssel vagy más függőséggel próbálja megszüntetni a stresszt.
A kezeletlen stressz hosszú távon súlyos következményekhez vezet. Okozhat emésztőrendszeri betegségeket, például gyomorfekélyeket vagy irritábilis bél szindrómát, illetve súlygyarapodást is. A szív egészségét is megviseli: megnőhet a vérnyomás, vagy a pulzus is szaporább lehet miatta. Kialakulhat még például ízületi gyulladás, fibromyalgia és pikkelysömör is.
A stresszt megelőzni vagy teljesen kiiktatni az életünkből nem tudjuk – nem is szabad –, de megtanulhatjuk kezelni és csökkenteni. Erre több módszer is elérhető: van, aki valamilyen fizikai aktivitással, például futással le tudja vezetni a stresszt, másnak különböző relaxációs technikák, mondjuk a meditálás vagy jóga válik be. Érdemes minél több módszernek esélyt adni, hogy kiderüljön, melyik számunkra a legalkalmasabb megoldás a stressz mindennapos kezelésére.
