Így hat a szívre az alváshiány: néhány rossz éjszaka is kimutatható következményekkel jár

Az Uppsala Egyetem kutatói az alváshiány szívre gyakorolt hatásait vizsgálva összesen 16 fiatal férfit vontak be egy kísérletbe. A résztevők néhány napig egy laborban éltek, ahol mindent gondosan kontrolláltak a környezetükben: kezdve az étkezésüktől a testmozgásukon át egészen addig, hogy mennyi fény érheti őket. Emellett alvásidejüket is előre meghatározták. Míg az egyik csoport 8 és fél órát alhatott éjjelente három egymást követő napon keresztül, addig a másik csoport tagjai csupán ennek felét, 4 és egy negyedórát tölthettek pihenéssel. A résztvevők minden éjszaka után egy rövid, magas intenzitású testedzésen vettek részt, amelyet megelőzően és követően egyaránt vért vettek tőlük laborvizsgálat céljára – írja a The Conversation oldalán a tanulmányt szemlézve Annie Curtis, a dublini RCSI Orvosi és Egészségtudományi Egyetem professzora.

Az alváshiány hatása a szívre

A svéd kutatócsoport közel 90 különböző gyulladásos fehérje szintjét mérte a kísérleti alanyok vérmintáiban. Ezek olyan vegyületek, amelyeket szervezetünk stressz hatása alatt, vagy fertőzésekkel küzdve termel. Ha viszont vérbeli koncentrációjuk tartósan magas, akkor károsíthatják a vérereket, fokozva olyan kardiovaszkuláris problémák kialakulásának kockázatát, mint a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség és a pitvarfibrilláció. A kísérlet eredményei szerint az alvásmegvonás egyértelmű kiugrást okozott a szív egészségével összefüggésbe hozható gyulladásos markerek szintjében. Ráadásul a testmozgás hiába fokozza általában olyan fehérjék termelődését, mint az interleukin-6 és az agyi eredetű neurotróf faktor (BDNF), amelyek támogatják az agy és a szív egészségét, alváshiány mellett ezek a folyamatok is gyengébbnek bizonyultak a laborvizsgálatok tanúsága szerint.

Egy szó, mint száz, bár nem új keletű felvetés, hogy a kialvatlanság károsan hat a szív- és érrendszerre, a legfrissebb adatok szerint azonban már alig három alváshiányos éjszaka után is kimutathatók kedvezőtlen folyamatok a szervezetben. Curtis szerint még inkább aggasztó, hogy ezek az eredmények máskülönben egészséges és fiatal felnőttek vizsgálata során születtek. Különösen annak tükrében, hogy az időről időre jelentkező alvásproblémák mennyire gyakoriak a felnőttek körében – beleértve, hogy az emberek körülbelül negyede váltott műszakban dolgozik, ami jelentősen megzavarja alvásmintázatukat. „Habár modern életünk gyakran arra sarkall, hogy az alvást váltsuk inkább produktivitásra, társas életre vagy képernyőidőre, az olyan tanulmányuk,, mint ez is, bizony arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy testünk ezt azért számon tartja – csendben, kémiai folyamatok által és kompromisszumok nélkül” – hangsúlyozza Curtis professzor.