Otthon

Számos élelmiszer van, amit akár hónapokig eltárolhatunk a fagyasztóban. Nem mindegy azonban, hogy mit és hogyan teszünk a mélyhűtőbe.

Begyűrűzött az infláció az esküvők szervezésébe is: az idei évre tervezett lagzikra nagyjából 20 százalékkal kevesebb vendéget hívnak meg. Mostanra 5 millió forintba is kerülhet egy százfős lagzi.

A jelenlegi állás szerint április végéig élő árstopok már az agrártermelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők szerint is több kárt okoznak, mint amennyi előnyt nyújtanak. Ha azonban megszüntetik, az újabb 3-5 százalékos áremelkedéssel terheli a fogyasztókat.

Az infláció miatt a magyarok egyre kevésbé tudnak pénzt félretenni: a kelet-közép-európai régióban a legkevesebbet.

Az euróban mért keresetek tekintetében csupán Románia és Bulgária volt mögöttünk a KSH 2021-es statisztikái alapján.

Naponta csaknem öt órát tévézik egy átlagos magyar ember, másfél órával többet, mint amennyit internetezéssel tölt – derült ki egy friss kutatásból.

Magyarországon legnagyobb az élelmiszer-infláció az Európai Unióban, és az árstop eltörlésével az üzemanyag is jelentősen drágult. Vajon mi a helyzet a szomszédos országokban most?

Idén tovább emelkednek az árak a közétkeztetésben, ráadásul a drágulás várhatóan durvább lesz, mint az elmúlt években.

Ezekben a hetekben tetőzhet az infláció Magyarországon, februárban megkezdődhet a brutális drágulás lassulása. Vagyis talán túl vagyunk a nehezén.

Tavaly a negyedik negyedévben is a panelt lehetett a leggyorsabban eladni, országos átlagban két hónap alatt. A téglaépítésű lakásoktól tovább tart megszabadulni.

Tíz éve nem romlott annyira a munkavállalók életszínvonala, mint az utóbbi időben. Hiába nőnek a bérek, az áremelkedést nem érik utol.

Számos háztartásban ma is gáztűzhelyen főznek az emberek, újabb kutatások szerint azonban ez nem veszélytelen.

Tavasztól drasztikusan emelkednek a társasházi közös költségek: lakásonként minimum háromezer forintos drágulás jön.

Az évek óta tartó, intenzív áremelkedés után megállt a drágulás üteme az ingatlanpiacon, sőt bizonyos típusoknál már csökkenés is megfigyelhető.

Nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek.

Komoly vitát robbantott ki a gáztűzhelyek használata és az asztma kialakulása között kimutatott összefüggés.

Azt mindannyian tudjuk, hogy mit kellene tennünk a használt sütőolajjal – leadni egy gyűjtőponton. De mi lesz, ha mégsem ezt tesszük?

Az üzemanyagok árstopjának eltörlése miatt tovább emelkedett az infláció. Ezzel újabb lélektani határt léphet át az inflációs ráta, amire 1996 óta nem volt példa: 25 százalék fölé emelkedhetett a drágulás mértéke. A szakértők az év elejére várják a tetőzést.

Hiába emelkedik kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, ha az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kap. A kisnyugdíjasok a pénzükért az élelmet is alig tudják megvenni maguknak.

A fővárosban a becslések szerint több mint félmillió kidobott fenyőfát gyűjt majd össze és hasznosít újra az elkövetkezendő egy-másfél hónapban a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója.

A fürdőágazat gyakorlatilag kimaradt a turisztikai mentőcsomagból, ezért több fürdő átmeneti üzemszünetre vált, és félő, hogy elkezdődik az a bezárási hullám, amelyet tavaly sikerült elkerülni.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 352 000 forint volt októberben. Ez némi emelkedést jelent, a pénzünk mégis egyre kevesebbet ér.