Harmadával nőtt ugyan a magyarországi reálkereset 2010 és 2021 között, mégis csupán négy uniós országban keresnek rosszabbul a munkavállalók – írja a hvg.hu.
Még mindig nagyon távoliak a nyugat bérek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés. Ez, a 2021-ig 38,6 százalékkal emelkedő fogyasztói árindex (infláció) figyelembevételével 33 százalékos (évi 2,6 százalékos) reálkereset-növekedést jelent 2021-ig a GKI Gazdaságkutató számításai szerint.
A rendkívül dinamikus keresetemelkedés ugyanakkor nem juttatott számottevően közelebb az EU fejlettebb tagállamainak átlagfizetéseihez. Az Eurostat adatai szerint valóban kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát értük el (az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve). A növekedés ellenére azonban az euróban mért keresetek tekintetében a magyar munkavállalók a 3. legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben (Románia és Bulgária volt csak mögöttünk). A vásárlóerő-paritásos adatok szerint 4 uniós tagállamot előzünk meg, Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát.
A helyzet 2010 óta még romlott is, az unió 25 tagállama közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza.
