A tavaly január 12-i bejelentést követően február 1-jétől lépett életbe Magyarországon az élelmiszerárstop, amelyet akkor az energiaárak növekedése miatti drágulással indokolt a kormány. Az intézkedés a kristálycukorra, a finomlisztre, a csirkemellfilére, a csirke far-hátra, a napraforgó-étolajra, a 2,8 százalékos tartós tejre vonatkozott. A szabályozás szerint ezeknek a termékeknek az árát vissza kellett vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én állt – olvasható a Világgazdaság összefoglalójában.
Hatása: pánikvásárlás és import
Mivel az árstopot eredetileg május 1-jéig vezette be a kormány, ezért sokan készletfelhalmozásba kezdtek, majd a hiányt látva ez újabb pánikvásárlásokat szült. Novemberben tovább bővült az árstopos termékek köre a burgonyával és a tojással, ezekből importra szorul Magyarország, burgonyából ráadásul jelentős és egyre növekvő mértékben. A helyzetet súlyosbította, hogy tavaly az aszály miatt nemcsak itthon, hanem Európában is kevesebb krumpli termett, tojásból pedig a karácsonyi ünnepi időszakban megugrott a fogyasztás. A tojásnál már szintén előfordult, hogy hiányzott a polcokról, a kormány pedig december végén arról rendelkezett, hogy az ársapkás termékekből meg kell duplázni a készletet.
A tavasz enyhülést okozhat
Néhány hónapon belül megállhat az élelmiszerek árának emelkedése. A főbb termékpályák esetében már kedvező jelek mutatkoznak: a tej-, a gabona- és a húspiacon is csökken az alapanyagok ára. A szakemberek szerint a drágulás március, április környékén állhat meg, ami jó alapul szolgálhat annak, hogy a kormány április végén kivezesse az élelmiszerekre vonatkozó árstopot.
Közös érdek az ársapka megszüntetése
Az árstop bevezetésének évfordulóján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményt adott ki, amelyben az ársapkák kivezetését szorgalmazta. Érveik szerint a felborult európai uniós piaci környezetben ez segítené a hazai élelmiszergazdaság versenyképességének megőrzését, egyben a hatósági árak kivezetését a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdekének nevezte.
Mint arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a hatósági áras termékek bevezetése a vidéken működő kis- és családi vállalkozások fennmaradását nehezíti meg leginkább.
A fogyasztók azért megéreznék
Az árstopok kivezetése ugyanakkor bizonytalansági tényező is. Ezzel kapcsolatban Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank szenior elemzője az Inforádió kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatósági ár megszüntetésekor 3-5 százalékos egyszeri áremelkedés várható az élelmiszerárakban. Az elemző egyébként úgy látja: a magyar élelmiszeripar egy-két negyedévnyi áremelést előrehozott. A 2023-as év első három hónapjának áremeléseit már tavaly év végén végrehajtották, ezért csúcsosodott ki 44,8 százalékban a magyar élelmiszer-infláció tavaly év végén.
