Otthon

Az olívaolaj eddig sem volt olcsó, de most jócskán megugorhat az ára.

Lássuk, mit mondanak a szakértők.

Idén januártól tovább bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége. Ez azonban másként számít be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegébe - hívja fel rá a figyelmet az infostart.hu.

Március végén ér véget a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mobilkészülék-csere támogatási programja, így már csak néhány hétig lehet kihasználni a 40 ezer forintos kedvezményt.

Nagy az eltérés a hazai városok között.

Annak ellenére, hogy lecsengett a pandémiát követő esküvődömping, 2023-ban tovább drágul a boldogító igen. A drágulás oka a magas infláció, ami felhajtja a nélkülözhetetlen élelmiszerek árát és a munkaerőköltségeket.

Legjobban a visszaélésektől, az adathalászattól és a vírusoktól tartanak a magyar internetezők, akiknek nagy része találkozott már káros tartalommal, de jellemzően nem jelentette azt – ismertette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az egekbe szökhet a kakaó ára, de drágulhat a csokoládé is.

Étkezésre és lakhatásra többet, ruhákra kevesebbet költenek az egyetemisták, mint egy éve.

Bizonytalan, pénzügyi nehézségekkel teli gazdasági környezet fogadta a magyar társadalmat 2023-ban, ezért a lakosság jellemzően spórol, félretesz, és sokan munkahelyet is váltanak a jobb kereset reményében.

A párkapcsolatban élők több mint fele közös kasszán él a párjával, és ugyanilyen arányban rendelkeznek közös bankszámlával is. Sokan vannak azonban azok is, akik titkolóznak anyagi helyzetükkel kapcsolatban.

Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen jóváhagyta, hogy 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022. negyedik negyedévében az építőipar termelői árai több mint 26 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A drágulást elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

Liszt, csirkemell, étolaj és tej: egyebek mellett ezek azok a termékek, amelyek ársapkát kaptak tavaly. A kormány ígérete szerint még néhány hétig tartható az árstop, április végétől azonban kivezetik. De milyen hatással lesz vajon ez az élelmiszerárakra?

A munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes anyák többsége teljes munkaidőben dolgozik, és már csak minden ötödik anya vallja úgy, hogy a feleségnek a háztartás vezetése és a gyerekek nevelése, a férjnek pedig a munka a fontosabb feladata.

A fejlett országokban élők, köztük a magyarok kétharmada aggódik amiatt, hogy nem él majd olyan anyagi biztonságban, mint a szülei, attól pedig különösen tart, hogy a gyerekeinek még ennél is rosszabb lesz.

Korábban az volt a terv, hogy április 30-ig biztosan marad az árstop. De vajon fenntartható-e akár tovább is az ársapka bizonyos termékekre?

A Gazdasági Versenyhivatal tömeges helyszíni vizsgálatokkal próbálja megfékezni az élelmiszerek áremelkedését. Van, aki szerint az ágazati adók és az ársapkák piactorzítása okozza a bajt.

Régóta nem látott visszaesés figyelhető meg a hazai élelmiszer-vásárlásban úgy, hogy közben az inflációs rekord miatt nagyot ugrott a boltok forgalma.

A világon nagyjából minden harmadik iskolának nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez.

A héten a korábbiaknál magasabb összegeket kapnak a nyugdíjasok, ám ez az ütemesen emelkedő élelmiszerárak és a megnövekedett rezsiköltségek miatt nem jelenti azt, hogy több marad a pénztárcájukban - többek között erről volt szó az ATV Híradójában.

Egyre több német nyugdíjas telepedig le Magyarországon, mert az ottani nyugdíjukból itt gondtalanul élhetnek. A hazai ingatlanokra a legtöbb külföldi érdeklődés Németországból érkezik.