Hogy is van ez?

Amerikai diplomaták és hírszerzők 2016 óta számolnak be rejtélyes rosszullétekről, ami az agyrázkódáshoz hasonló tüneteket okoz. A Havanna-szindrómaként emlegetett betegség oka egyelőre nem ismert, de hajmeresztő elméletek kaptak szárnyra.

A sárgarépában lévő béta-karotin elengedhetetlen a szemünk egészséges működéséhez. Viszont nem igaz, hogy a több répát fogyasztók élesebben is látnak - ezt csupán a brit hírszerzés találta ki a világháború ideje alatt, hogy megtévessze a németeket.

A női szüzesség kultusza az emberiség történetének egyik legelképesztőbb tradíciója. De vajon honnan ered a kitüntetett érdeklődés? Mit védett a szűzhártya a régi Rómában, és kik ellenőrzik manapság az épségét?

A szteroidok híre rossz, sokan rettegnek az ilyen gyógyszerektől, és még akkor is kerülik őket, amikor az indokolatlan - pedig használatuk sokszor elengedhetetlen, sőt életmentő is. Miért van hatalmas különbség a belgyógyászatban és a tüdőgyógyászatban alkalmazott szteroidok között, és miért kulcskérdés, hogy ezeket a gyógyszereket mikor és hogyan alkalmazzuk? Végigvettük a szteroidokkal kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket, dilemmákat.

Az emberek egy része képes akaratlagosan megfeszíteni egy apró izmot a fülében, ami robajló, dörgő hanghatást kelt. Miközben viszont számukra ez teljesen megszokott, addig a társadalom másik fele elképzelni is nehezen tudja, milyen érzés lehet az egyébként teljesen természetes jelenség.

Többféle kontextusban is szoktuk mondani, hogy nem a méret a lényeg. Egy brit matematikus azonban kétségkívül új értelmet adott a közismert szólásnak, miután kiszámolta: a megszokott életvitelünket fenekestül felforgató pandémiáért felelős koronavírusok egy helyre zsúfolva bőven elférnének egyetlen kólásdobozban.

Míg az emlőrákról és a méhnyakrákról rengeteget hallunk, addig a petefészekrákról alig van információnk. Ráadásul ami van, az sem feltétlen állja meg a helyét. Körbejártuk a betegséget körüllengő félreértéseket.

Az új típusú koronavírus megjelenése és globális elterjedése egészen újszerű helyzetet teremtett mindannyiunk életében, megkövetelve, hogy alkalmazkodjunk a pandémia jelentette kihívásokhoz. Akad azonban egy számítógépes videojáték, aminek felhasználói már a kétezres évek közepén megtapasztalhatták, milyen következményei lehetnek egy váratlanul elszabaduló járványnak.

Van, aki a vallása okán nem akar szívátültetést, más a védőoltást utasítja el emiatt. Megesik, hogy a szülők hite veszélybe sodorja a gyermekük életét.

Sokak számára a köldök csak egy üres lyuk, amit rendszeresen tisztítani kell, és ami gyakorlatilag semmire nem jó. Ez persze bizonyos szempontból igaz is, de azért van pár érdekesség, ami más megvilágításba helyezi testünknek ezt a kis mélyedését.

Egyfajta állandó fenyegetésként a rákbetegségek már a kezdetektől fogva jelen vannak az emberi történelemben. Nem véletlen tehát, hogy a tudomány töretlenül küzd a rémisztő ellenség feltérképezéséért, ma meglévő ismereteinkhez pedig igen hosszú és rögös út vezetett.

Az állatok, emberek, növények, baktériumok és gombák élnek, ez egyértelmű, a fémek, üvegek, általában a tárgyak pedig nem. De mi a helyzet a vírusokkal, miért az egyik legérdekesebb tudományfilozófiai kérdés, hogy azok élőlények-e?

Az Európai Űrügynökség (ESA) az asztronauták hibernációjának lehetőségét vizsgálja annak érdekében, hogy könnyebbé tegye az emberek mély űrbe küldését. Az űrhajósok "téli álomba" helyezése a hosszú utak idejére pénzt takarít meg, egészségi előnyöket nyújt, és az űrhajók hatékonyabb tervezését is lehetővé teszi. Az eljárásnak az orvostudomány is komoly hasznát veheti.

Az elmúlt másfél évtized során szinte észrevétlenül beépült a köztudatba a tézis, miszerint január harmadik hétfője az év legszomorúbb napja. Mivel ma éppen január harmadik hétfőjét írjuk, aligha lehetne aktuálisabb megvizsgálni, mennyi igazság rejtőzik a kétségkívül hangzatos állításban.

Ma már nyilvánvaló a klímaváltozás ténye, és az is, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedése egyértelműen az emberi tevékenység következménye. Ebben jelentős részt képvisel az élelmiszertermelés és -fogyasztás. Vajon az étrendünk átalakításával segítenénk a bolygón? Minden jel erre mutat.

Tényleg a Hold szabályozza, hogy mikor menstruálnak a nők? Mit mondanak erről az antik feljegyzések, és mit állít a modern tudomány?

Ha leejtjük az ételt a földre, de elég gyorsan felkapjuk (három- öt- vagy x másodpercen belül), akkor az még fogyasztható - állítja a szabály. Hogy pontosan mennyi az annyi, az szájhagyomány útján terjed, és látni fogjuk, nem is annyira fontos. A kérdés inkább az, hogy e mindenképpen rövid idő alatt van-e esélyük a baktériumoknak úgy megtelepedni az étel felszínén, ami már fertőzést okozhat. Feltárjuk a tudományos magyarázatokat.

Alig száz éve kezdték el vizsgálni, hogy az egyes emberek megfelelnek-e a stresszes környezetben végzendő feladatokra, azaz nyomás alatt is képesek-e teljesíteni. Akkoriban a stresszes környezetet az I. világháború harcterei nyújtották, ahonnan a katonák egy részét megmagyarázhatatlan pszichés tünetek miatt kellett kivonni. Ebből születtek meg a ma már széles körben használt személyiségtesztek.

A fenyődíszítéstől az ajándékozáson át a hagyományos süteményekig számos olyan karácsonyi szokást tartunk, amelyek nélkül az ünnep talán nem is lenne az igazi. Időről időre akadnak azonban, akik valamilyen extrém módon közelítik meg ezeket a szokásokat. Összeállításunkban közülük mutatunk be néhányat a Guinness-rekordok gyűjteményéből válogatva.

Van néhány kivételes tudós elme, akinek gondolatai megváltoztatták a világot. Ebben a topkategóriában csak keveseknek jut hely - olyanoknak viszont igen, mint Newton vagy Einstein és persze Charles Darwin. Az utóbbi név hallatán mindenki rávágja, hogy evolúció és természetes kiválasztódás. Kevesen tudják, hogy eredeti gondolatai érvényességét Darwin a botanikával szilárdította meg. Elmeséljük, hogyan tette.

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy az orvosok kézírása - tisztelet a kivételnek - szinte olvashatatlan. Gyakran előfordul, hogy alig tudjuk kibetűzni, mit írhatott a szakember a receptre, vagy milyen jegyzetet fűzött a lelet mellé, kiegészítésképpen. De mi lehet ennek az oka?

Bár nem túl környezetbarát és az állatvilágra sincs jó hatással, augusztus 20-át, az államalapítás ünnepét minden évben grandiózus tűzijáték zárja. Az eget vörös, smaragd és ezüst színű fények borítják be, az közönség pedig szájtátva figyeli a showt. De elgondolkoztunk már valaha is azon, hogy kék színű tűzijátékot miért csak ritkán látunk?