Legalábbis ez derül ki egy 2019-es egészségügyi felmérés új elemzéséből. – írja cikkében az Euronews.
A francia egészségügyi és szociális minisztérium (DREES) statisztikáinak elemzése megállapította, hogy Franciaországban a depressziós ráta körülbelül 11 százalék volt a járvány előtt, ami a legmagasabb az összes többi európai országban.
A jelentés a hatévente elvégzett európai egészségügyi interjú felmérés adatain alapult, és mintegy 300 000 embert kérdezett meg az Európai Unióból, Norvégiából, Izlandról és Szerbiából. Az elemzés azt vizsgálta, hogy "egy ember szenvedett-e depressziós szindrómában az elmúlt két hétben, egy sor kritérium alapján" - mondta Lisa Troy, a tanulmány szerzője.
Számos kutatás rámutatott a COVID-19 világjárvány óta eltelt évek növekvő mentális egészségügyi válságára, különösen a fiatalok körében Franciaországban és más európai országokban.
Az új DREES-jelentés a 15 és 24 év közötti fiatalokra, valamint a 70 éves és annál idősebb emberekre egyaránt összpontosított.
"Bár az egészségügy és az oktatás szempontjából viszonylag jól gondoskodunk rólunk, még mindig jelentős erőfeszítéseket kell tennünk az idősek gondozásában" - mondta Jocelyne Caboche, a Sorbonne Egyetem idegtudományi laboratóriumának nyugalmazott kutatási igazgatója. Hozzátette, hogy a depressziósok száma javulhat, ha jobban befektetnek a pszichiátriába és a terápiás innovációba.
Milyen tényezők járulnak hozzá a depresszióhoz az európai országokban?
Összességében az új elemzés kimutatta, hogy a depresszió szintje az észak- és nyugat-európai országokban volt a legmagasabb.
De míg a depresszió ritka a fiatalok körében a dél- és kelet-európai országokban, ezekben az országokban magasabb a 70 éves és idősebb emberek körében. A depresszió aránya Portugáliában, Romániában és Horvátországban például több mint 15 százalék volt az idősebbek körében.
A felmérés adatai szerint az idősebb nők depressziósabbak voltak, mint az idősebb férfiak, és a rossz egészségi állapotban lévő idősebb európaiak hajlamosabbak voltak a depresszióra.
„Mivel egyre több idősebb európai számol be rossz egészségi állapotról a kelet- és dél-európai országokban, ez megmagyarázhatja a depresszió magasabb előfordulási gyakoriságát” - mondták a jelentés szerzői.
"Például Horvátországban vagy Lettországban, ahol az idősek közel 40 százaléka számol be rossz egészségi állapotról, a depresszió előfordulása magas: 16 százalék, illetve 9 százalék" - jegyezték meg.
Úgy tűnt, hogy a társadalmi elszigeteltség és az özvegység is befolyásolja a depressziót az idősebbeknél.
A fiatalabb európaiak körében a depresszió aránya Dániában, Svédországban és Finnországban volt a legmagasabb, ezt követték a nyugat-európai országok. A fiataloknál viszont alacsonyabb volt a kelet- és dél-európai országokban.
"Lenyűgözött a dél-keleti európai országokban a fiatalok és az idősek depressziós aránya közötti különbség, és fordítva az az elképzelés, hogy a fiatalok nagyon depressziósak az észak-európai országokban. Ez az egyetlen régió, ahol az idősek körében a depresszió az életkorral csökkent" - mondta Troy.
Azokban az országokban, ahol magasabb a depresszió aránya a fiatalok körében, ez a társadalmi elszigeteltséghez, a szakmai tevékenység vagy az iskolába járás hiányához, valamint a jövedelmi szinthez is kapcsolódott.
Caboche hozzátette, hogy a közösségi média is szerepet játszhat "azáltal, hogy elősegíti a káros társadalmi összehasonlításokat, a testképpel kapcsolatos aggodalmakat, különösen a lányok körében, valamint csökkenti az alvás időtartamát és növeli az internetes zaklatás kockázatát".
A fiatalok rossz egészségi állapota, szintén jelentősen, mintegy 32 százalékponttal növelte a depresszió kockázatát.
