Bármennyire is izgalmasnak hangzik, hogy hétévente új emberré válunk, mint azt az IFLScience írja, valójában egyszerű mítoszról van szó. Az azóta a köztudatba beépült teória minden bizonnyal egy 2005-ben a Cell című folyóiratban megjelent tanulmányból ered. A szerzők ebben egy akkoriban újnak számító módszert alapján igyekeztek feltárni az emberi sejtek élettartamát. Az egyik szerző pedig a tanulmány megjelenését követően a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy sejtjeink átlagos élettartama hozzávetőleg 7-10 év. Ez a mondat kelt aztán önálló életre, és tartja magát mind a mai napig mint az emberi test folytonos megújulásának bizonyítéka.
Csakhogy a valóság ennél lényegesen összetettebb. Ha szervezetünket kizárólag egyetlen sejttípus alkotná, akkor talán lehetne némi igazság a népszerű feltevésben – azaz hogy minden sejtünk hétévente újra cserélődik. Az ember testet azonban számos különböző típusú és funkciójú sejt alkotja, amelyek nagyon eltérő szükségletekkel és funkcióval bíró szervekbe tömörülnek. Egyes sejtek gyorsabban regenerálódnak, mint mások, és ebből valóban legfeljebb átlagot lehet vonni, ami viszont semmit sem mond el a részletekről.
Vegyük például a gyomornyálkahártya felső rétegének sejtjeit, amelyek feladata, hogy megvédjék a gyomorfalat az erősen savas környezettől. Ezeknek a sejteknek folyamatosan jó állapotban kell lenniük, ami csak úgy biztosítható, hogy viszonylag gyorsan, nagyjából 10 naponta cserélődnek. Testünk egyébként minden egyes nap több mint 330 milliárd sejtjét újítja meg, ennek hozzávetőleg 12 százalékát pedig a gyomor-bélrendszer epithel sejtjei, azaz a nyálkahártya sejtjei adják. Mindazonáltal a legnagyobb fluktuáció nem itt, hanem a vérsejtek terén zajlik: a mindennapos sejtcsere 65 százaléka az átlagosan 120 napos élettartamú vörösvértesteknek tudható be.
Akadnak ugyanakkor olyan sejtek is, amelyek egész életünkben elkísérnek minket. A központi idegrendszer sejtjei például jellemzően nem képesek a spontán regenerációra, ezért is olyan súlyosak az agyat és a gerincvelőt érő sérülések.
Borítókép: Getty Images
