Mikroorganizmus
A mikroorganizmus minden olyan élőlény, amely önmagában túl kicsi ahhoz, hogy mikroszkóp nélkül látható legyen. Ez egy nagyon általános kifejezés, amely többféle életforma leírására használható, beleértve baktériumokat, gombákat, parazitákat és vírusokat. A kifejezést gyakran mikrobának rövidítik, így is találkozhatunk vele.
Mikrobiom
A mikrobiom kifejezés a biológiai környezetben élő mikroorganizmusok gyűjteményére vagy közösségére vonatkozik. Ez azonban egy olyan kifejezés, amely különösen az emberi testben élő mikroorganizmusok összességére utal.
Az emberi test körülbelül 100 billió különböző baktériumnak és más mikrobának ad otthont. Együttesen tehát mikrobiomnak hívjuk ezeket. A mikrobiom számos módon befolyásolhatja egészség különböző aspektusait. Olyan dolgokra is hatással van, amelyekről nem is sejtettük. A jövőben a kutatásoknak hála, egyre inkább szélesedni fognak a mikrobiommal kapcsolatos ismeretek és segíthetnek az emberi egészség fenntartásában, gyógyításában.
Bélmikrobiom
A mikrobiom eredetileg a biológiai környezetben található összes mikroorganizmus genetikai anyagára, míg a mikrobióta kifejezés magukra a mikroorganizmusokra vonatkozott. A mikrobióta a testfelszíneken – vagyis a légutak, a bőr, a húgyutak és a bélrendszer felszínén – élő milliárdnyi mikroorganizmus összessége, amely az emberi szervezettel kölcsönös egymásra utaltságban, vagyis szimbiózisban él. A bélmikrobiom felépítése a gazdaszervezettől függ.
Baktériumok
A baktériumok a prokarióta mikroorganizmusok nagy csoportját jelentik. Ez azt jelenti, hogy ezek olyan sejtek, amelyeknek nincs sejtmagjuk, szemben az emberi testet alkotó sejtekkel, amelyeknek van. Bár a baktériumoknak számos különböző faja létezik, háromféle kapcsolat egyikében élnek a növényekkel, állatokkal vagy emberekkel:
- A szimbiotikus kapcsolatok kölcsönösen előnyösek, akár mindkét fél számára szükségesek a túléléshez.
- A asztalközösség típusú kapcsolatok egyik félnek sem ártanak, illetve nem hátráltatják a másik felet.
- A parazita kapcsolatokban egy szervezet egy másik szervezetben vagy egy másik szervezeten él, és hasznot húz a gazdatestből.
A mikroorganizmusok legnagyobb közössége a vastagbelünkben él, és általában bélmikrobiom néven említik őket. Eddig csaknem ötezer különböző baktériumfajt azonosítottak az emberi bélben.
Probiotikum
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusokként definiálhatók, amelyek megfelelő mennyiségben adva jótékony hatással vannak a gazdaszervezetre. Olyan velünk élő, a bélflórát alkotó egysejtű mikroorganizmusok, hasznos baktériumok, melyek feladata a bélflóra egyensúlyának fenntartása, az immunrendszer egészséges állapotának megőrzése, a vitaminok és tápanyagok felszívódásának elősegítése a bélfalon át.
Prebiotikus rost
A prebiotikum bizonyos élelmiszerek nem emészthető része, amely emésztetlenül halad át a vékonybélen, mielőtt erjedne, amikor eléri a vastagbélt. A prebiotikus rostok közé tartozik például a hagyma és a fokhagyma, vagy az alma héja.
A prebiotikus rostok fermentációs folyamata táplálja a hasznos baktériumközösségeket, amelyek összefüggésbe hozhatók az egészségi állapot javulásával és a betegségek kockázatának csökkenésével. Másrészt a prebiotikus rostok egyes embereknél ronthatják az irritábilis bél szindróma tüneteit, gázképződést, puffadást vagy székrekedést okozva.
Bélflóra
A bélflóra egy elterjedt kifejezés volt a bélmikrobiom helyett. A tudósok és kutatók körében azonban egyre ritkábban alkalmazzák, mert tévesen azt sugallja, hogy mikrobák helyett apró növényi alapú szervezetek közösségei vannak a bélrendszerünkben.
Gasztrointesztinális
Olyan kifejezés, amely a gyomorra és a belekre vonatkozik. A gasztrointesztinális szervek utalhatnak a gyomor-bél traktus bármely szervére (nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél és végbél), valamint az élelmiszerek megemésztésére használt szervekre, beleértve a májat, az epehólyagot és a hasnyálmirigyet.
Emésztés
Az emésztés egy sor olyan folyamatot foglal magában a szervezetben, amely az élelmiszer felszívódását eredményezi. Mechanikusan vagy enzimatikusan az élelmiszereket egyszerűbb kémiai vegyületekre bontják, és azok így szívódnak fel, hasznosulnak a szervezetben.
Metagenomikus szekvenálás
A metagenomika a természetes környezetből vett mintákban található örökítő anyagok vizsgálata. A metagenomikus szekvenálás egy rendkívül fejlett módszer a mikrobiom felmérésére, amely képes azonosítani a mintában lévő összes mikroorganizmust, és szekvenálni a mikroorganizmusokban lévő összes gént funkcionális potenciáljuk alapján. E gének szekvenálásával kiderül, hogy az azonosítatlan baktériumfajok mire képesek, még akkor is, ha a fajt soha nem tenyésztették vagy tanulmányozták laboratóriumban.
