Agy

Az agyunk hozzávetőleg 86 milliárd sejtet tartalmaz, amelyek rendkívül változatosak. Friss kutatások kiderítették, hogy milyen fejlődési folyamatok állnak e változatosság mögött.

Akár napi egy pohár bor is megváltoztathatja az agy szerkezetét - állítják amerikai kutatók egy új tanulmányban, amely a Nature Communications című szaklapban jelent meg.

Az Albert Einstein boncolását végző orvos - akinek talán engedélye sem volt erre a folyamatra - ellopta a híres tudós agyát és szemgolyóit. Később szinte szuvenírként osztogatta a szerveket. Bizarr történet következik, csak erős idegzetűeknek.

Az emberi agy arányosan akár tízszer több energiát is felemészt, mint a test többi része. Átlagosan a bevitt üzemanyag 20 százalékát fogyasztja el még a pihenés idején is. Sőt a kómában fekvő, "agyhalottnak" mondott betegeknél sem szűnik meg az agy energiafogyasztása, bár felére-harmadára esik vissza. De ez még mindig igen sok. Vajon mi lehet az oka?

Neuropátiás fájdalmakat az idegek, a gerincvelő vagy az agy kóros folyamatai, illetve különböző betegségek okozhatnak. Közös bennük, hogy hátterükben nem betegség, hanem a szomatoszenzoros rendszer károsodása áll.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.