Hogy is van ez?

Bevásárlószatyrok cipelésétől chatüzenetek írásáig kézujjaink mozgása számos hétköznapi tevékenységben kulcsfontosságú szerepet játszik. Innen nézve igazán meglepő lehet, hogy az ujjakban nincsenek is izmok.

Aligha kell bárkinek is bemutatni a bosszantó érzést, amikor egy helyiségbe megérkezve azon kapjuk magunkat, nem emlékszünk, miért is indultunk el oda. Feledékenység? Szórakozottság? A tudomány szerint egészen más áll a jelenség hátterében.

Minden embernek van, bizonyos tekintetben olyan, mint egy esőerdő, pedig valójában nem több egy egyszerű sebhelynél. Köldökünk nem túl gyakran kerül figyelmünk középpontjába, holott számos érdekességet tartogat.

Komoly összegű kártérítést ítélt meg a francia bíróság egy párnak, akik azt állították, hogy a házuk közelében lévő szélturbinák károsították az egészségüket. Valóban megbetegedhetünk ezeknek a turbináknak a közelében? Ennek jártunk utána.

A Black Friday, avagy a fekete péntek Magyarországon is az egyik legismertebb hívószó a karácsonyt megelőző vásárlási láz kapcsán. A záporozó akciók fergetegében sokan hajlamosak meggondolatlan költekezésbe kezdeni, ami végeredményben a kereskedőknek busás hasznot, a vásárlóknak viszont gyakran csak bűntudatot és bosszúságot hoz. De vajon miért nem tudunk parancsolni ilyenkor vásárlás iránti vágyainknak?

Az emberi agy komplex működése mindmáig az egyik legnagyobb orvosbiológiai talány. Azt sem tudjuk pontosan, hogy az agy hogyan hal meg, és a tudat meddig marad fenn a működési jeleket mutató agyszövetben. Ezért komoly és jogos a címben feltett kérdés.

Az ASMR videók rajongói szerint halk suttogással, vagy teljesen hétköznapi tárgyak neszeivel mély relaxációs állapot idézhető elő, sokan pedig egyenesen "agyi orgazmusként" hivatkoznak a hangok kiváltotta hatásra. De mit mond a tudomány az ASMR-ről?

Évszázadokon át nyomorították meg a fiatal lányokat az úgynevezett lábelkötéssel Kínában. Az esetek egy részében halálos kimenetelű eljárás oka a közhiedelem szerint a nők "kívánatossá" tétele volt.

Hogy az áram veszélyes lehet, mindenki számára világos. De az már kevésbé közismert, hogy az elektromágneses terek - például amilyenek a nagyfeszültségű vezetékek közelében is kialakulnak - milyen hatással vannak a szervezetünkre.

Amerikai diplomaták és hírszerzők 2016 óta számolnak be rejtélyes rosszullétekről, ami az agyrázkódáshoz hasonló tüneteket okoz. A Havanna-szindrómaként emlegetett betegség oka egyelőre nem ismert, de hajmeresztő elméletek kaptak szárnyra.

A sárgarépában lévő béta-karotin elengedhetetlen a szemünk egészséges működéséhez. Viszont nem igaz, hogy a több répát fogyasztók élesebben is látnak - ezt csupán a brit hírszerzés találta ki a világháború ideje alatt, hogy megtévessze a németeket.

A női szüzesség kultusza az emberiség történetének egyik legelképesztőbb tradíciója. De vajon honnan ered a kitüntetett érdeklődés? Mit védett a szűzhártya a régi Rómában, és kik ellenőrzik manapság az épségét?

A szteroidok híre rossz, sokan rettegnek az ilyen gyógyszerektől, és még akkor is kerülik őket, amikor az indokolatlan - pedig használatuk sokszor elengedhetetlen, sőt életmentő is. Miért van hatalmas különbség a belgyógyászatban és a tüdőgyógyászatban alkalmazott szteroidok között, és miért kulcskérdés, hogy ezeket a gyógyszereket mikor és hogyan alkalmazzuk? Végigvettük a szteroidokkal kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket, dilemmákat.

Az emberek egy része képes akaratlagosan megfeszíteni egy apró izmot a fülében, ami robajló, dörgő hanghatást kelt. Miközben viszont számukra ez teljesen megszokott, addig a társadalom másik fele elképzelni is nehezen tudja, milyen érzés lehet az egyébként teljesen természetes jelenség.

Többféle kontextusban is szoktuk mondani, hogy nem a méret a lényeg. Egy brit matematikus azonban kétségkívül új értelmet adott a közismert szólásnak, miután kiszámolta: a megszokott életvitelünket fenekestül felforgató pandémiáért felelős koronavírusok egy helyre zsúfolva bőven elférnének egyetlen kólásdobozban.

Míg az emlőrákról és a méhnyakrákról rengeteget hallunk, addig a petefészekrákról alig van információnk. Ráadásul ami van, az sem feltétlen állja meg a helyét. Körbejártuk a betegséget körüllengő félreértéseket.

Az új típusú koronavírus megjelenése és globális elterjedése egészen újszerű helyzetet teremtett mindannyiunk életében, megkövetelve, hogy alkalmazkodjunk a pandémia jelentette kihívásokhoz. Akad azonban egy számítógépes videojáték, aminek felhasználói már a kétezres évek közepén megtapasztalhatták, milyen következményei lehetnek egy váratlanul elszabaduló járványnak.

Van, aki a vallása okán nem akar szívátültetést, más a védőoltást utasítja el emiatt. Megesik, hogy a szülők hite veszélybe sodorja a gyermekük életét.

Sokak számára a köldök csak egy üres lyuk, amit rendszeresen tisztítani kell, és ami gyakorlatilag semmire nem jó. Ez persze bizonyos szempontból igaz is, de azért van pár érdekesség, ami más megvilágításba helyezi testünknek ezt a kis mélyedését.

Egyfajta állandó fenyegetésként a rákbetegségek már a kezdetektől fogva jelen vannak az emberi történelemben. Nem véletlen tehát, hogy a tudomány töretlenül küzd a rémisztő ellenség feltérképezéséért, ma meglévő ismereteinkhez pedig igen hosszú és rögös út vezetett.

Az állatok, emberek, növények, baktériumok és gombák élnek, ez egyértelmű, a fémek, üvegek, általában a tárgyak pedig nem. De mi a helyzet a vírusokkal, miért az egyik legérdekesebb tudományfilozófiai kérdés, hogy azok élőlények-e?

Az Európai Űrügynökség (ESA) az asztronauták hibernációjának lehetőségét vizsgálja annak érdekében, hogy könnyebbé tegye az emberek mély űrbe küldését. Az űrhajósok "téli álomba" helyezése a hosszú utak idejére pénzt takarít meg, egészségi előnyöket nyújt, és az űrhajók hatékonyabb tervezését is lehetővé teszi. Az eljárásnak az orvostudomány is komoly hasznát veheti.