Rendszeres sportolás: mivel motiváljam magam?
Váljon életformává a mozgás!Minden tevékenység szokássá válásához rengeteg időre és motivációra van szükség. Hogyan érhetjük el, hogy a testmozgás szinte automatikussá váljon?
h i r d e t é s
A lényeg, hogy olyan szokást hozzunk létre, melyet nehéz "megtörni", és koncentráljunk olyan "nyomokra", melyek minden nap közelebb visznek bennünket a célunkhoz.
A mozgásnak nemcsak fizikai előnyei vannak!
Hogyan javítja a munkahelyi teljesítményünket a sport? Kattintson!
A Health Psychology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az egészségünk szempontjából az a legelőnyösebb, ha minél gyakrabban megyünk sportolni, vagyis teljesíteni tudjuk a szakemberek által javasolt napi legalább fél órányi mozgást. A tanulmány szerzői szerint tehát erre a gyakoriságra kell koncentrálni, nem pedig arra, hogy pontosan milyen mozgásformát végzünk.
Ehhez azonban szükség van egy olyan "kapcsolóra", melynek megtapasztalásával szinte azonnal mozogni kezdünk, és nem mérlegeljük az előnyöket vagy a hátrányokat, vagy nem kezdünk el gondolkozni az esetleges egyéb lehetőségeken.
Ilyen jel lehet például az, ha megszólal az ébresztőóra reggel, és mi tudjuk, hogy felkelés után azonnal futni megyünk; vagy az, ha a munkaidő leteltével az edzőterem felé vesszük az irányt. Ezeket külső triggereknek nevezzük, és legalább egy hónapig tartó elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy valóban olyan szokások alakuljanak ki, amelyeket automatikusnak tekinthetünk.
Ezt a folyamatot valamivel könnyebbé tehetjük akkor, ha minden nap ugyanabban az időben ismételjük a cselekedetet (tehát mindig reggel megyünk futni vagy délután indulunk az edzőterembe).
Az úgynevezett belső útjelzők, például az az ellenállhatatlan vágy a sportolásra, jóval nehezebben alakulnak ki, hosszabb ideig tart, míg eljutunk idáig, de ezek a legerősebb "útjelzők". Phillips szerint azonban minden embernél más válik be, és a kísérletezgetés is eltarthat egy ideig.
A szakemberek szerint ezek a módszerek különösen azoknál válhatnak be, akik most kezdik, vagy éppen újrakezdik a sportolást. A rutinszerű cselekedetek ugyanis segíthetnek felépíteni az önbizalmunkat, és megakadályozzák, hogy negatív gondolatok töltsék meg az agyunkat éppen akkor, amikor sportolnunk kellene. Nagyon sok embernél ugyanis az első lelkesedés azért nem tart tovább néhány alkalomnál, mert mindig találnak valamilyen kifogást.
"A kutatásunk azt bizonyította, hogy nem kell félnünk új dolgok kipróbálásától, ha megvan az első és legfontosabb kapcsoló, amely rávesz minket a sportolásra, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy milyen mozgásformát választunk magunknak" - tette hozzá Phillips. "Különösen azoknak fontos ez a biztonságot adó rutin, akik még csak kezdők. Hosszú távon azonban jobb, ha egy kicsit változatosabbá tesszük az edzéseket."
Ehhez azonban szükség van egy olyan "kapcsolóra", melynek megtapasztalásával szinte azonnal mozogni kezdünk, és nem mérlegeljük az előnyöket vagy a hátrányokat, vagy nem kezdünk el gondolkozni az esetleges egyéb lehetőségeken.
Ilyen jel lehet például az, ha megszólal az ébresztőóra reggel, és mi tudjuk, hogy felkelés után azonnal futni megyünk; vagy az, ha a munkaidő leteltével az edzőterem felé vesszük az irányt. Ezeket külső triggereknek nevezzük, és legalább egy hónapig tartó elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy valóban olyan szokások alakuljanak ki, amelyeket automatikusnak tekinthetünk.
A rendszeres sportoláshoz komoly motivációra van szükség
Az úgynevezett belső útjelzők, például az az ellenállhatatlan vágy a sportolásra, jóval nehezebben alakulnak ki, hosszabb ideig tart, míg eljutunk idáig, de ezek a legerősebb "útjelzők". Phillips szerint azonban minden embernél más válik be, és a kísérletezgetés is eltarthat egy ideig.
A szakemberek szerint ezek a módszerek különösen azoknál válhatnak be, akik most kezdik, vagy éppen újrakezdik a sportolást. A rutinszerű cselekedetek ugyanis segíthetnek felépíteni az önbizalmunkat, és megakadályozzák, hogy negatív gondolatok töltsék meg az agyunkat éppen akkor, amikor sportolnunk kellene. Nagyon sok embernél ugyanis az első lelkesedés azért nem tart tovább néhány alkalomnál, mert mindig találnak valamilyen kifogást.
"A kutatásunk azt bizonyította, hogy nem kell félnünk új dolgok kipróbálásától, ha megvan az első és legfontosabb kapcsoló, amely rávesz minket a sportolásra, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy milyen mozgásformát választunk magunknak" - tette hozzá Phillips. "Különösen azoknak fontos ez a biztonságot adó rutin, akik még csak kezdők. Hosszú távon azonban jobb, ha egy kicsit változatosabbá tesszük az edzéseket."
Következzen még néhány tipp, melyek könnyebbé teszik az új szokás megteremtését!
Találjunk egy számunkra szimpatikus edzésformát!
Hiába lehet nagyon divatos a futás, a jóga vagy éppen a zumba, ha mi nem érezzük jól magunkat sportolás közben. Minél jobban élvezzük a mozgást, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy újra és újra el fogjuk végezni. A futás helyett ott az úszás vagy a kerékpározás, a jóga helyett a body art és a pilates, de megpróbálhatunk teniszezni, kosárlabdázni, súlyzózni is.Keressünk magunknak egy társat!
Vannak magányos farkasok és vannak igazi csapatjátékosok, de még azoknak is könnyebb lehet a rendszeres sportolás, akik egyébként szívesen vannak egyedül. Ha megbeszéljük egy barátunkkal, hogy együtt járunk el mozogni, nehezebb kifogásokat keresni, hiszen tartozunk a másiknak - ráadásul, ha előre megegyezünk, akár rá is piríthatunk a másikra, ha az lazsál!Vállaljuk a kihívásokat!
Fogjuk fel a mozgást játékként, és vegyünk részt kihívásokban! Az interneten több ilyet is találhatunk vagy a közösségi oldalakon is csatlakozhatunk egy-egy csoporthoz. Ezeknél a kihívásoknál vállaljuk, hogy egy bizonyos időtartamig (például 30 napig) mindennap elvégzünk valamilyen feladatot (például sétálunk 1000 lépést), és erről beszámolunk a többieknek. A közösség ereje és az, hogy pontosan tudjuk, melyik nap mit kell csinálnunk, nagyon sok erőt adhat a folytatáshoz.
Kövessük nyomon a fejlődésünket!
A profi sportolók nagyon jól tudják, milyen fontos, hogy nyomon kövessék a fejlődést, az, hogy látjuk, egyre jobbak vagyunk valamiben, nagyon motiváló lehet. Ez a fejlődés lehet az, hogy egyre több ismétlésszámot tudunk elvégezni, nagyobb súlyokat tudunk megemelni, többet tudunk futni anélkül, hogy bele kellene sétálnunk. De egyéb jelekre is figyeljünk, például, hogy kényelmesebbek lesznek a ruháink, jobban tudunk aludni, csökken a vérnyomásunk, javulnak a koleszterinértékeink stb.
h i r d e t é s
