Egyszerre terjed a világban az elhízás, az éhezés és az élelmiszerpazarlás - olvasható a Népszava cikkében, amelyben nemcsak a világméretű elhízásjárvány egészségügyi ellátórendszerre mért plusz terhelését, de annak gazdasági hatásait is taglalják. Mint írják, az OECD elhízás-rangsorában az Egyesült Államok, Chile és Mexikó után az ötödik Magyarország, a következő 30 évben pedig - ha mindez jelentősen nem változik - a nemzeti összjövedelem 4,1 százalékos csökkenése is megjósolható.
Az írás hosszan taglalja milyen hátulütői vannak az elhízásnak, nemcsak esztétikai, de főleg egészségügyi szempontból, hozzátéve: a túlsúlyosoknak a munkaerőpiacon is erős a hátrányuk sovány társaikkal szemben. "Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy az elhízás járványos méreteket öltött világszerte, és immár többen halnak meg a kövérség okozta betegségekben, mint éhezésben" - fogalmaz a szerző, hazai adatokat is idézve: a magyar lakosság kétharmadának van jelentős súlyfeleslege.
A 80-as évek óta terjed igazán
Az okokat boncolgatva rávilágít, a 80-as, 90-es években gyorsult fel a felnőttek elhízása , ami mögött a finomított élelmiszerek elterjedése éppúgy szerepet játszik, mint a genetikai hajlam felerősödése vagy azok a lelki tényezők, amik nem engedik abbahagyni az evést. "Az evésre már nem csak olyan belső kényszerek késztetnek mint a leesett vércukorszint, a hideg, a szomjúság, hanem a kívülről támadó reklámok, vagy a nagy családi összejövetelek" - idézi a cikk Forgács Attila és szerzőtársai a Magyar Tudomány egy korábbi számában megjelent tanulmányát, ami szerint a természetes kontroll már a legkisebbeknél felülíródik, mert akkor is traktálják őket, amikor nem éhesek.
A rossz szokás felnőttkorra megoldókulccsá válik az élet bármely területén jelentkező problémára, így eszik (nemcsak) a magyar örömében, bánatában, magányában. "A tanulmány szerzői szerint a kövér embernek valójában nem is a teste, hanem a lelke éhes " - szögezi le a szerző a fontos megállapítást, hozzátéve: nincsenek könnyű helyzetben a soványabb testre vágyakozók, mivel a fogyókúrák 95-98 százaléka kudarccal végződik, ráadásul, aki egyszer "belekezd valamilyen energiacsökkentő diétába, annak a normál súly megtartása élethosszig tartó napi küzdelemmé válhat ".
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Kukában végzi az étel nagyja
Azt gondolhatnánk, hogy ha ennyi az elhízott ember, akkor biztosan csökken az élelmiszerpazarlás, ez azonban tévedés. Évente 1,3 milliárd tonna étel landol a kukában . Ez a világon összesen megtermelt élelmiszer harmada, s ha ez nem kerülne a hulladékgyűjtőkbe , akkor másfélszer annyi ember lakhatna jól, mint most. Ehelyett azonban nemhogy csökkenne, de évek óta nő az éhező emberek száma, becslések szerint a világon legalább 820 millióan vannak ebben a táborban, s további 2 milliárd ember az, akik nem jutnak elég mikrotápanyahoz, azaz alultápláltak. Hatalmas környezeti károkat is okozó pazarlás, és elhízás az egyik oldalon, éhínség és alultápláltság a másikon. De ki a hibás? Mint a cikkből kiderül, nemcsak a fogyasztók. "Európában évente fejenként 280 kilogramm élelmiszert nem használunk fel, amiből 190 kilogramm még akkor keletkezik, mielőtt a termék a fogyasztóhoz érne" - írja a szerző, hangsúlyozva: mindezért főképp a fejlett világ a felelős.
Legjobban: