Kezdődik az időszaka az évnek, amikor a legtöbb felesleges kalóriát visszük be, és megalapozzuk súlygyarapodásunkat a következő évre. Ha a pluszdekáktól és -kilóktól nem félünk eléggé, akkor érdemes abba is belegondolni, hogy ez a folyamat mindnyájunknak, és persze az államnak is hatalmas kiadásokat eredményez. Azaz sokkal rosszabbul élünk miatta. Íme az okok.
A modern világ legnagyobb gyilkosai - a rákos megbetegedések, a szívrohamok, az agyvérzés és a cukorbetegség - mögött az elhízás és a dohányzás a két legerősebb hajtóerő - írja a The Guardian. Ez pedig rettenetesen sokba kerül. A legnagyobb számlát az Egyesült Államok fizeti, ahol a 2014-es évi 325 milliárd dollárról a számítások szerint 555 milliárd dollárra emelkedik a kiadás mindössze nyolc év alatt. Egyes szakértők szerint ez akár az egész egészségügyi ellátást csődbe viheti az USA-ban. Másutt is igen meredeken emelkednek a túlsúly miatt keletkező kiadások, amit számos országban egyszerűen nem képesek finanszírozni.
Az elhízás miatti problémák kezelésére 2025-ig a fejlett országok elképesztő összegeket fordítanak. Az Egyesült Államok például szakértői becslések szerint 4200 milliárd dollárt, Németország 390, Brazília 251, az Egyesült Királyság pedig 237 milliárd dollárt fog költeni, hacsak nem tesznek drasztikus lépéseket a járványszerűen terjedő jelenség megfékezésére.
Az elhízással foglalkozó világszervezet (World Obesity Federation - WOF) adatai szerint 2025-re 2,7 milliárd túlsúlyos és elhízott felnőtt lesz, akik közül sokan valószínűleg orvosi ellátást igényelnek. Ez azt jelenti, hogy a globális népesség egyharmada túlsúlyos vagy elhízott lesz.
A WOF becslései azt mutatják, hogy az elhízott felnőttek aránya folyamatosan emelkedik. Míg 2014-ben az elhízottak és túlsúlyosak aránya az Egyesült Államokban 34 százalék volt, addig 2025-re a ráta 41 százalékra emelkedik. Az Egyesült Királyságban úgy becsülik, hogy a 2014-es 27-ről 2025-re 34 százalékra nő a súlyfelesleggel küzdők aránya. És ez a tendencia uralkodik az egész világon, beleértve Magyarországot is.
"A WOF folyamatos vizsgálatai azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben az elhízás előfordulása drámaian megnőtt, és a becslések szerint 2025-re a súlyosan elhízott felnőttek száma 177 millió lesz, így egyértelmű, hogy a kormányoknak most kell cselekedniük, hogy a nemzetgazdaságok terheit csökkentsék" - mondta Ian Caterson, a szövetség elnöke.
Szegényebb országokban, ahol a születések biztonsága és a járványok távol tartása is komoly nehézséget okoz, nincs pénz erre a problémára. De a közepesen fejlett államok egészségfinanszírozását is megroppanthatja a tendencia. Nemcsak az állami ellátások kerülhetnek nehéz helyzetbe, de a magán-egészségbiztosítási szolgáltatások fenntartása is nehezebb lesz, hiszen a kockázatok túl gyorsan és túl nagy mértékben emelkednek. Egyre több szakértő véli úgy, hogy a jelenség ellen - az elhízásban szerepet játszó termékekre kirovott, "chipsadó" típusú terhek mellett - olyan erőteljes intézkedésekre van szükség, mint a dohánytermékek esetében. A legnagyobb eredmények és megtakarítások egészségben és pénzben ugyanis a megelőzéssel érhetőek el.
Az elhízás növekvő orvosi költségei nemcsak a szakértők kivetített félelmeiben jelennek meg, hanem nagyon is jól mérhetőek. Az elhízási tendenciákat figyelő amerikai szakmai szervezet, a The State of Obesity adatai szerint az elhízott felnőttek 42 százalékkal többet költenek a közvetlen egészségügyi ellátásukra, mint az egészségesek. A súlyosan vagy betegséget jelentő mértékben elhízott felnőttek (BMI> 40) egy főre jutó egészségügyi költsége 81 százalékkal magasabb, mint az egészségeseké.
De a mérsékelten elhízottak (BMI 30-35) is több mint kétszerakkora valószínűséggel kényszerülnek valamilyen orvosi kezelésre, mint az egészséges testtömegű emberek. A mellkasi fájdalmakkal sürgősségi rendelésen jelentkező betegek között a súlyosan elhízottak kezelési költségei 41 százalékkal, az elhízottaké pedig 28 százalékkal magasabbak az egészséges betegekénél.
Az Európai Unióban nem állunk jól az elhízási rangsorban. A nők legnagyobb arányban Máltán (23,9 százalék) cipelnek felesleges kilókat. Aztán Lettország (23,2 százalék), Észtország (21,5 százalék) és Nagy-Britannia (20,4 százalék) következik. A férfiaknál a sorrend Málta (28,1) Magyarország (22,0), Szlovénia (21,0) és Horvátország (20,7). Az uniós statisztikák azt is kimutatták, hogy az elhízás és az iskolázottság között is szoros összefüggés van. Míg a jól képzettek között csak 11,5 százalék a túlsúlyosok aránya, addig a kevésbé tanultak között 19,9 százalék. Ez a tendencia Magyarországon is érvényes, és összefüggésben áll a táplálkozási szokásokkal .
A problémát nehezíti, hogy a kor előrehaladtával az elhízottak aránya növekszik. Egy 2015-ös tanulmány szerint például a 70 év feletti férfiak 45,8 százaléka túlsúlyos, 31,9 százaléka pedig elhízott volt. Nőknél ez az arány 38,2, illetve 36,9 százalék.
