Az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban. A legfrissebb OECD-jelentés szerint a magyarok Európa legelhízottabb nemzete: a 15 év felettiek 30 százaléka elhízott, amivel világszinten is a negyedik helyen állunk. Jó hír, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, és még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.
A kutatókból és orvosokból álló Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) az elhízás prevencióját tűzte zászlajára, és az elhízás nemzetközi világnapja (október 11.) alkalmából ismét felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére.
A magyarok kétharmada érintett
A szakemberek adatai szerint a magyar felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy három felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű súlyproblémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, de ha közelebbről vizsgáljuk, akkor sajnos nem túl kedvező a helyzet. "Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi 1 százalék alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Magyarul egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel, a figyelmet pedig a testsúlytartásra, valamint a megelőzés fontosságára kell, hogy irányítsa" - mutatott rá dr. Halmy Eszter, a MET ügyvezető elnöke.
A szervezet öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében. Végigolvasva ezeket egyértelműen kiderül, hogy a megelőzés egyszerűbb, nem mellékesen pedig olcsóbb is, mint a már kialakult betegség és a hozzá köthető egyéb terhek kezelése.
- Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő- és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra!
- Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat! Ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás: ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10 ezer lépésre növelendő.
- Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, illetve ebből éjfél előtt legalább 2 órát. A pihenéshez válasszunk nem túlfűtött, kiszellőztetett helyiséget, lefekvés előtt 2 órával pedig ne étkezzünk és ne is eddzünk már!
- Egyéni stresszoldásunkat biztosítsuk aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel!
- Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes. Csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, továbbá csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk!
De mi a teendő, ha már érintettek vagyunk, vagyis fennáll az elhízás? Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmód kedvező módosítása. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.
Több mint 200 milliárd forint
Az elhízáshoz számos egyéb betegség kialakulása köthető, pontosabban húszféle szövődményes betegséget okozhat, melyek közül a leggyakoribb a magas vérnyomás , a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Az elhízás és szövődményes betegségeinek kezelése igen sokba kerül. A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012-es OEP-adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette.
