Süsse meg az új kenyeret otthon!

Augusztus 20-án nemcsak az államalapítást ünnepeljük, hanem az új kenyeret is. Bár az elmúlt években sok vád érte az "egészségtelen" kenyeret, megmutatjuk, hogy igenis van helye a kiegyensúlyozott étrendben.

A kenyér az egyik legősibb élelmiszer a világon: már a neolitikum korának emberei is készítettek kezdetleges kenyeret őrölt gabonából és vízből. Később jelentek meg az első kelesztett kenyerek: a vízzel készült kovász mellett sörhab, szőlőlé vagy író segítségével tették könnyebbé és ízletesebbé kenyerüket az emberek.

A magyarok kenyere

Sok nő a csökkentett szénhidráttartalmú diétát választja, és száműzi étrendjéből a kenyeret, ha szeretne megszabadulni néhány kilótól. Ám nem feltétlenül kell mellőzni a kenyeret. Lássuk, miért fogyasszuk! A honfoglaló magyarok minden bizonnyal kovásztalan lepénykenyereket sütöttek, és a kelesztett kenyér készítésének technikáját csak később, a Kárpát-medencében élő szláv népektől tanulhatták meg. Az évszázadokkal ezelőtt készült kenyér még más volt, mint a mai. A szántóföldeken ugyanis - a megfelelő eszközök és a tisztítás hiánya miatt - elszaporodtak a gyomok, ezért a gabonák közé könnyen belekeveredett például a kenyeret ibolyaszínűre festő csormolya, valamint a bódító hatású szédítő vadóc. Ennél veszélyesebb volt azonban, ha konkoly vagy anyarozsgomba jutott a kenyérbe, mivel ezek már komoly, tömeges mérgezéseket okozhattak.

A tévhitekkel ellentétben a kenyér fontos szerepet tölt be a táplálkozásban

A kenyérgabonák lisztjébe azonban nem csak véletlenül kerülhetett idegen anyag, mivel elődeink sokszor rákényszerültek úgynevezett ínségkenyerek sütésére is. Ezért például a tatárjárást követően a kenyér lisztjéhez porított tölgykérget adtak; később a rossz termésű időszakokban pedig a nád-, a gyékény-, a sásgyökér- és a kukoricacsutka-őrlemény mellett előfordult, hogy fűrészporral pótolták a hiányzó liszt mennyiségét.

Önnek melyik a kedvence?

A világon több száz kenyérfajtát ismernek: a franciák hosszúkás baguette-jétől a tartalmas olasz focaccián keresztül a lapos indiai chapatiig. Igen változatos azon gabonafélék sora is, melyekből kenyeret sütnek: ilyen a búza, a kukorica, az árpa, a zab és a rozs. Ízesítik fűszerekkel, gyümölcsökkel, magvakkal, fűszernövényekkel és zöldségekkel. A formája lehet kerek, hosszúkás, lapos, fonott vagy akár négyszögletes is.

Különleges és egyszerű: mediterrán töltött kenyér

Hazánkban a legnépszerűbb a fehér kenyér (ez csak búzalisztből, pontosabban fehér kenyérlisztből készül), a félbarna kenyér (ez 85 százalék félfehér kenyérlisztből és 15 százalék világos rozslisztből készül - vigyázzunk, mert van, amely csak a színében barna, ez utóbbit általában malátával színezik). Ezek mellett kóstolhatunk rozsos és rozskenyeret, búzacsírával dúsítottat, többgabonás vagy olajos magokkal ízesített kenyeret, burgonyás, korpás vagy zabos kenyeret is.

Aszalt gyümölcsös kenyér Tönkölykenyér Gluténmentes kenyér /services/recipe/listrec?cr1=2 A kenyér sokáig a "tiltott" élelmiszerek közé tartozott: magasabb élelmirost-tartalmú (teljes kiőrlésű, magvakkal dúsított, nagyobb rozsliszttartalmú) kenyérféleségeket előnyben részesíteni.

Kutatások igazolják például, hogy a zabkorpával készült termékek gyakori fogyasztása mellett csökken a vérben az összkoleszterinszint, valamint az érfalat károsító székrekedést, illetve más bélproblémák kialakulását. A magasabb rosttartalmú kenyérféleségek emellett több vitamint (B1-, B2-, B6-vitamint), valamint ásványi anyagot (magnéziumot és káliumot) tartalmaznak, mint fehér társaik.

Kenyérsütés egykor és ma

Mivel a kenyérsütés hagyományosan női munka volt, ezért minden lány életében emlékezetes pillanatnak számított, amikor túljutott a "tűzkeresztségen", és önállóan megsütötte első kenyereit. A háztartásokban többnyire kéthetente került sor erre a munkára, amely az előkészületekkel együtt akár 18-20 órán át tarthatott. Jellemző volt, hogy délben áztatták be az erjesztőanyagot, este szitálták át a lisztet, a kovász érlelését éjszaka, a dagasztást pedig hajnali 2-3 óra körül végezték. Reggel 5 óra tájban vetették be a kemencébe a kenyereket, melyek 2-3 órán keresztül sültek. A házikenyerek súlya átlagosan 4-5 kg volt, magasságuk pedig akár a 20-30 cm-t is elérte.

Így készül a francia parasztkenyér

Kenyérsütés során a nyers tésztából a következő sütésig mindig félretettek nagyjából fél kilogrammnyi mennyiséget, és száraz helyen hagyták megszikkadni - ez volt a kovász. A kenyér megfelelő zamatát a kellő ideig érlelt kovász adta meg, mely a benne elszaporodó hasznos mikrobáknak (élesztőgombáknak és tejsavbaktériumoknak) volt köszönhető. Az új tésztába kerülő kovász hatására kezdődött meg a tészta érése. Az ennek során képződő apró gázbuborékok hatására a tészta szerkezete lazábbá, szaga savanyúbbá vált.

Ma szerencsére nem kell hosszú időt tölteni azzal, hogy a "mindennapi kenyeret" az asztalra tehessük - még annak is elég fél óra, aki úgy dönt, hogy otthon szeretne kenyeret sütni. A sok helyen kapható kenyérsütő gépekbe ugyanis elég belerakni az alapanyagokat, és a gép mindent megcsinál helyettünk, a dagasztástól a kelesztésen át a sütésig. Sőt már olyan "dagasztás nélküli" kenyér is létezik, melyet még azoknak is érdemes kipróbálni, akiknek nincs kenyérsütő gépük, ezt ugyanis - állítólag - még egy kisgyerek is el tudja készíteni.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, csapadék azonban nem lesz. Délután folytatódik a változóan felhős idő, legfeljebb a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy kisebb zápor. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: