Mit is rejt a kenyér?

Ám tévedés lenne azt hinni, hogy a friss kenyerek csupán lisztből, sóból és élesztőből készülnek. Többségükről ez egyáltalán nem mondható el.

Anyáink kenyere

Az élelmiszertörvények értelmében a friss kenyereken nem csupán annak fajtáját, hanem összetevőit is fel kell tüntetni. Ám ezt olyan pici betűkkel teszik, hogy a fogyasztók többsége észre sem veszi, hogy a választott kenyérben bizony megtalálhatók tartósítószerek, állományjavító-, lisztjavító- vagy kelést gyorsító adalékok is, a barna- és félbarna kenyérben használt színezékekről nem is beszélve. Mindezek után elgondolkodtató, hogy mit is eszünk tulajdonképpen kenyér gyanánt? Az bizonyos, hogy nem azt az élelmiszert, mint elődeink, hiszen ők a lisztet maguknak, vagy a falu malmában őrölték, és nem választották el a korpától. Teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztottak egészen az első ipari malmok megjelenéséig, melyek nagy mennyiségben, és hosszabb ideig eltartható, finomított lisztet kezdtek előállítani. Ezáltal a kenyér tápértéktartalma jóval alacsonyabb lett, hisz a korpa hiányzott belőle. A napjainkra jellemző nagy mennyiségű gyártás során pedig a minőség és a teljes értékűség helyett a mennyiség és az élelmiszeradalékok mind gyakoribb hozzáadása került előtérbe.

Fertőzött gabonák

De beszéljünk egy picit a gabonáról is, amelyből a liszt készül! A gabonák termesztése történhet a hagyományos módon, és kis mennyiségben ökológiai gazdálkodás keretei között. A termesztés során a gabonaszemeket igen sok betegség, kórokozó támadhatja meg, melyek ellen az ökológiai gazdálkodás hatékonyabban képes védekezni. Mivel ezekben a gazdaságokban növényvédő szereket nem alkalmaznak, más eljárásokkal védekeznek - agrotechnikai, mechanikai vagy növénytársítási eljárásokkal. Ezekkel ugyan nem lehet megakadályozni a kórokozók támadását, viszont lassítani lehetséges. A leghatékonyabb módszer a genetikai védelem, mely során olyan gabonafajtákat vetnek el, melyek eleve rezisztensek a kórokozók ellen. Az ökológiai gazdálkodások ma már egyre több ilyen fajtát alkalmaznak. Ezek a termések már sokkal ellenállóbbak, még a legnagyobb veszteséget okozó kalászfuzáriózus betegséggel szemben is. A hagyományos gazdálkodások a kalászfuzáriózus ellen nem tudnak mit tenni, az egyetlen védekezési módszer a genetikai védelem, a rezisztens fajok termesztése, melyre egyedül az ökológiai gazdálkodások képesek.

Tehát, ha kenyérvásárlásra adjuk a fejünket, igencsak észnél kell lennünk. Ha biokenyeret vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy teljes kiőrlésű, nem vegyszerezett, és nem fertőzött gabonából készültek, táplálóak és egészségesek, így jóval kevesebbet is kell vennünk belőlük.