A COVID-19-et egy másik világjárvány erősíti

Bár a történelem során számos kultúra a gazdagság és jólét szimbólumaként tekintett rá, ma már azonban jól tudjuk, hogy az elhízás sokkal inkább egy súlyos betegség, ráadásul évtizedek óta egyre nagyobb arányban sújtja a Föld lakosságát. Milyen változások vezettek oda, hogy mára az emberek nagy hányadának kórosan magas a testtömege? És miért különösen veszélyes mindez a koronavírus-pandémia közepette? Szakértőt kérdeztünk a témáról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az 1975 és 2016 közötti négy évtized során megháromszorozódott az elhízással élők aránya a világban. Ma közel kétmilliárd felnőtt küzd valamilyen mértékű túlsúllyal, közülük több mint hatszázmillióan elhízással, ami azt jelenti, hogy átlagosan tízből négy felnőttnek magas, illetve tízből egynek aggasztóan magas a testsúlya. Gyermekek és fiatalok körében szintén emelkedő tendenciát mutat a súlyproblémák előfordulása, összességében tehát egyértelműen kirajzolódik, hogy egyre romlik a helyzet globálisan. Hogy pontosan milyen hatással van azelhízásaz emberi szervezetre, illetve mit jelent mindez az új típusú koronavírus okozta világjárvány tükrében, arról dr. Halmy Eszterrel, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnökével beszélgettünk.

HáziPatika.com: A köznyelvben számos olyan szófordulat akad, amely kifejezetten bagatellizálja a súlyfelesleg jelentőségét, mintegy legfeljebb esztétikai zavarrá leegyszerűsítve azt. Mit jelent azonban az elhízás egészségügyi szempontból, miért nem legyinthetünk erre a problémára?

Dr. Halmy Eszter: Egyfelől az elhízás rizikótényező további megbetegedésekre, másfelől önmagában is betegség. Méghozzá egy nagyon összetett, krónikus, kezeletlenül hosszú távon csak súlyosbodó, visszatérő betegség. Érdemes különválasztani a túlsúly és az elhízás fogalmát. A túlsúly egy előállapotot jelent, amikor még nem alakultak ki súlyos elváltozások, esetleg metabolikus eltérések sem, de már megjelent némi többletsúly. Ezt az állapotot hosszú távon nagy valószínűséggel elhízás követi, ha nem teszünk ellene semmit. Az elhízás lényegében anyagcsere-betegség. Úgy gondolom, bátran használhatjuk rá a zsírbaj kifejezést, a diabétesz mellitusz kapcsán elterjedt cukorbaj mintájára. Elhízásban ugyanis az energiaháztartás felborul a zsírsejtek sejtszintű anyagcseréjének zavara következtében, és a zsírszövet nagy mennyiségű felszaporodása jön létre. Ez az a pont, amikor már betegségről beszélhetünk.

Mit mutat meg a testtömegindex? Hogyan számolhatjuk ki? Részletek itt.

Érdemes megemlíteni, hogy a testsúly megítélésére első lépésben a testtömegindexet (BMI) használjuk, mindazonáltal ez önmagában még nem elégséges a diagnózishoz. Atesttömegindexelőnye viszont, hogy bárki könnyedén ki tudja számolni, ha pedig a kapott érték a veszélyes tartományba esik, akkor célszerű orvoshoz fordulni.

HáziPatika.com: Milyen tényezők játszhatnak szerepet az elhízás kialakulásában? Miért jelenik meg egyre nagyobb arányban globálisan a probléma?

H. E.: Nagyon sok tényező befolyással van erre a folyamatra, hiszen úgynevezett multifaktoriális eredetű betegségről van szó. Genetikai és környezeti hatások egyaránt érvényesülnek benne, bár a téma kutatói között megoszlanak a vélemények, hogy azok 30-70 vagy 40-60 százalékos arányban állnak-e egymáshoz képest. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk viszont, hogy obezogén, azaz elhízásra hajlamosító környezetben élünk, ráadásul ez globális probléma. Elég csupán arra gondolni, hogy míg elsőként inkább csak a fejlett országokban növekedett az elhízás előfordulása, addig ma a fejlődő és az alacsonyan fejlett országokban tapasztalható a legintenzívebb emelkedés. Gyakorlatilag az egész világ fokozatosan elhízik.

Modern életünk elhízásra hajlamosító környezetet teremt
Modern életünk elhízásra hajlamosító környezetet teremt. Fotó: Getty Images

De mit is értünk obezogén környezett alatt? Egyrészt megváltozott a munkavégzéssel és közlekedéssel kapcsolatosan fizikai aktivitásunk, különösen az elmúlt fél évszázadban. Egyes felmérések szerint az európai lakosság 42 százaléka fizikailag inaktív. Másrészt a táplálkozási környezet is globálisan megváltozott. Máshogyan táplálkozunk, gyakrabban fogyasztunk többszörösen feldolgozott élelmiszereket és kényelmi termékeket. Szintén friss statisztikai adat, hogy az európai emberek ma átlag napi 500 kilokalóriával többet vesznek magukhoz, mint negyven évvel korábban. Ez önmagában is elég lenne ahhoz, hogy szépen-lassan elhízzon a lakosság.

Csakhogy más tényezőkkel is számolni kell. A teljesség igénye nélkül kiemelten említhetem például a mezőgazdasági és ipari tevékenységekből származó környezetszennyezést, amely a hormonháztartásunkra is negatív hatással van. Szintén nagy súllyal esik a latba a cirkadián ritmus, tehát szervezetünk belső órája, amely a nappalok és éjszakák természetes váltakozásához igyekszik igazodni. Ma már ez is zavart szenved, mert kevésbé követjük ezt a természet diktálta ritmust. Az elmúlt nagyjából öt évtized során jelentősen lecsökkent azalvásnapi átlagos időtartama, nem is beszélve az alvás minőségéről. Káros stresszel teli életet élünk, ami kihat az éjszakai pihenésre is. Végeredményben így olyan hormonális, neuro-endrokin és pszichoszociális hatásokkal kell számolnunk, amelyek mind az elhízás irányába hatnak.

Beszélhetünk akár az épített környezetről is, amelynek fejlődése egyre kényelmesebbé teszi a mindennapjainkat. Szinte minden lépésünket igyekszünk megspórolni mind a közvetlen környezetünkben, mind a közlekedésben. Meg kell említeni továbbá, hogy a közelmúltban még különböző betegségcsoportok kezelésében alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaként is megjelent egyfajta tömegnövelő hatás. Szerencsére napjainkban erre már nagyobb figyelmet fordítanak a gyógyszercégek, az új készítmények fejlesztése során ezt is igyekeznek kiküszöbölni. Mindezen tényezők egyaránt szerepet játszanak az elhízás globális terjedésében.

HáziPatika.com: Miben rejlik az elhízás legnagyobb veszélye?

H. E.: Szakmai körökben az utóbbi évtizedben már a magasvérnyomás-betegség (hipertónia), a cukorbetegség és az elhízás együttes világjárványáról beszélünk. Az elhízás szinte minden szervrendszerre kihat, és - különösen a hasi típusú elhízás esetében - további metabolikus elváltozások kialakulását alapozhatja meg. Ide tartozik a hipertónia, a 2-es típusú diabétesz, egyes szív- és érrendszeri megbetegedések, a zsírmáj vagy éppen a vérzsírok eltérései. Hajlamosít a többi között légzőrendszeri betegségekre, például asztmára, alvási apnoéra, továbbá reumatológiai panaszokra. Igen nagy számban fordul elő elhízással élők körében a csípő- és a térdízület károsodása. Hosszú ideje kutatott terület továbbá, ezáltal egyre több adat áll rendelkezésünkre arról is, hogy az elhízás egyes rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát is növeli.

Természetesen a felsorolt betegségek önálló anyagcsereutakon, elhízás nélkül is kialakulhatnak. Tudjuk azonban, hogy például Európában az esetek 55 százalékában az elhízás felelős a magasvérnyomás-betegség megjelenéséért, 80 százalékban a 2-es típusú cukorbetegségért és mintegy 35 százalékban a kardiovaszkuláris betegségekért. Ugyanígy beszédes adat, hogy globálisan a rákbetegségek 4 százaléka az elhízás talaján alakul ki. Ami pedig a halálozási kockázatot illeti, a meglévő kimutatások szerint minden öt egységnyi emelkedés a testtömegindexben 30 százalékkal növeli a korai elhalálozás veszélyét. Az elsőfokú elhízás (30-35 között BMI-érték) átlagosan 2-4 évvel rövidíti meg az érintettek életét, míg a 40-45-ös érték között a súlyos fokú elhízás 8-10 évvel.

HáziPatika.com: A számokból jól láthatóan kirajzolódik, hogy a probléma lassan a körmünkre ég, de megoldás mintha kevésbé mutatkozna rá.

H. E.: Sajnos ez igaz, és azt lehet mondani, hogy az egészségügyi ellátórendszerek szerte a világon igen nehezen vállalják fel a problémát. Továbbra is azért kell küzdenünk, hogy az egészségügy befogadja az elhízást betegségként, illetve ennek megfelelően kezelje is azt. Most már több évtizedes tapasztalat mutatja, hogy különösen oda kell figyelnünk a gyermekkori elhízásra, illetve előállapotként a túlsúlyra. Ma már tudjuk, hogy az elhízott gyermekekből az esetek 80 százalékában elhízott felnőtt lesz. Ez lenne tehát az egyik nagyon fontos beavatkozási pont, a másik pedig a túlsúly, amely esetén lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a testsúly megtartására. Európa számos országában már megjelentek olyan obezitológiai ellátóközpontok, amelyek multidiszciplináris megközelítéssel, megfelelő módon kezelik az elhízással élőket.

HáziPatika.com: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltbeli kimutatása szerint a magyar Európa legelhízottabb nemzete. Adja tehát magát a kérdés, hogy itthon vajon milyen az obezitológiai ellátás helyzete.

H.E.: Az OECD adatai valóban ezt mutatják, bár a WHO és az Európai Unió által lefolytatott felmérések valamelyest árnyalják az összképet. Mindenesetre tényleg az élmezőnyben állunk. A felnőtt nők és férfiak 31-32 százaléka elhízott Magyarországon, amihez hozzájön még további mintegy 40 százalék a túlsúllyal. Lényegében tehát a magyar lakosság több mint kétharmada veszélyeztetett. A kontinens számos más országára is hasonló mutatók érvényesek egyébként.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja (MÁÉSZ) keretében immár tíz éve gyűjtünk adatokat a témában, és az eredmények alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a túlsúly előfordulása nem emelkedik, az elhízás előfordulása és mértéke viszont egyre inkább. Ez a tendencia egyébként egybevág a világszerte tapasztalható folyamatokkal. Magyarán, aki egyszer bekerült a zsírsejtek csapdájába, tehát kialakult a zsíranyagcsere-betegsége, annak állapota hosszú távon csak romlik. Éppen ezért, mivel az elhízás súlyossági foka egyre nagyobb világszerte, egyre többféle beavatkozási eszközt kell alkalmaznunk a kezelés során. Az életmód-terápia mellett immár új gyógyszeres kezelési lehetőség, illetve bariátriai műtétek is elérhetők.

Magyarország egyébként a múltban élen járt a kezelésben. Krónikus osztályokon több központban is megjelent, illetve részlegesen finanszírozott volt az elhízás kezelése, beleértve a táplálkozás és a mozgásmennyiség megfelelő beállítását, valamint szükség esetén a gyógyszeres kezelést. Míg a fejlett európai országokban inkább a magánszektor kezelte az elhízást, addig nálunk néhány helyen ez megjelent az államilag finanszírozott ellátásban is. Napjainkra sajnálatos módon megfordult ez a tendencia, és szinte kizárólag társbetegségeik kezelése során juthatnak hozzá páciensek az obezitás közfinanszírozott kezeléséhez. Társaságunk folyamatosan azon dolgozik, hogy az elhízással élők megfelelő és államilag támogatott ellátásban részesüljenek, ilyen szempontból ne legyen tehát diszkriminatív az egészségügy. Remélem, hogy jó úton vagyunk.


HáziPatika.com: Mire számíthat egy beteg, ha obezitológushoz fordul segítségért? Milyenek az elhízás gyógyulási esélyei?

H. E.: A kezelés és a betegség gondozása ez esetben is hasonló, mint akár a hipertóniánál vagy a cukorbetegnél. Ugye, ha utóbbiakról van szó, nem csodálkozunk azon, hogy a betegeknek hosszú távon és rendszeresen meg kell jelenniük az orvosnál. Tulajdonképpen életük végéig foglalkozniuk kell a krónikus betegségükkel, gyógyszert kell szedniük, illetve életmódjukon is változtatniuk kell. Ugyanez érvényes az elhízás kezelésére is. A különböző testsúlycsökkentő programoktól más-más eredményt lehet várni, de a legfontosabb, hogy az egyéni adottságokra fókuszáljunk, tehát nem beszélhetünk egyetlen esetben sem elvárt súlycsökkenésről. Bizonyos részben genetikailag kódolt ugyanis, hogy mennyire lesz hatásos, ha valaki tudatosan és szervezetten igyekszik csökkenteni a testtömegét. Úgy szoktuk mondani, hogy van egy könnyen mozgó testtömeg, amitől még viszonylag könnyű megszabadulni, illetve van egy nehezebben mozgó, amitől már kevésbé. Fontos szempont továbbá, hogy mióta áll fenn a betegség, különbözőek ugyanis a lehetőségek, ha a folyamatot még az elején, a súlygyarapodó fázisban sikerül megcsípnünk, vagy ha már tíz éve változatlanul magas a páciens súlya. Minden eset egyéni megítélést, egyéni kezelést igényel.

A leadott testsúly megtartása külön feladat. Mint azt említettem, az elhízás krónikus visszatérő betegség, ami azt jelenti, hogy mindig fennáll a veszély a visszahízásra, mert a szervezet igyekszik megtartani a korábban megszerzett testsúlyt. Elsősorban azok a betegek képesek hosszú távon is tartani a lefogyott súlyukat, akik gondozás miatt vesznek részt testsúlytartó programokban. Ha hosszú távon már meg tudjuk állítani a testsúlynövekedést, azzal már nagy eredményt értünk el. Ami pedig az életmódváltást illeti, evidenciaszintű vizsgálati eredmények mutatják, hogy ha valaki rendszeresen mozog, magasabb testtömeg mellett is jobbak a hosszú távú egészségkilátásai. Amennyiben megjelent tehát a betegség, mindenképpen egy folyamatos és élethosszig tartó gondozásban kell gondolkodni.

HáziPatika.com: Életünk szinte minden területén megjelenik ma valamilyen módon a koronavírus-pandémia. Igaz ez az elhízás témakörére is, például azért, mert - ahogy azt a WHO is említi - a kórosan magas testsúly rizikótényező a COVID-19 súlyos lefolyása szempontjából. Miből ered ez a kedvezőtlen kapcsolat?

H. E.: Elhízásnál alacsony szintű gyulladás van jelen a szervezetben, ami megterheli az immunrendszert. Innen nézve immunbetegségként is felfogató az elhízás, és különösen nagy rizikót jelent a COVID-19-re, ha már további szövődményes metabolikus eltérés is kíséri. Nemcsak afertőzésveszélyét fokozza, hanem az általa kiváltott betegség lefolyására is kedvezőtlenül hat, súlyosbítva, hosszabbá téve azt. Az elhízással küzdő koronavírus-fertőzöttek gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, gyakrabban kerülnek intenzív ellátásra, mesterséges lélegeztetésre, illetve mostanra az is látszik, hogy a halálozási adataik is rosszabbak. Nagyobb zsírtömeg mellett nehezebb feladat, és nagyobb veszélyt jelent a lélegeztetés is, valamint magasabb a COVID-19-hez köthető szövődmények fellépésének kockázata is. Mindez tehát sajnálatos módon, de előtérbe helyezi, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az elhízással élő személyekre, a betegségükkel igenis foglalkozni kell.

Az elhízás rizikótényező a COVID-19 súlyos lefolyása szempontjából
Az elhízás rizikótényező a COVID-19 súlyos lefolyása szempontjából. Fotó: Getty Images

HáziPatika.com: Az elhízás tehát súlyosbíthatja a COVID-19 lefolyását. Létezik hasonló kapcsolat visszafelé is a két probléma között? Ha közvetetten is, de hozzájárulhat például a pandémia az elhízás terjedéséhez és súlyosbodásához?

H. E.: Pontosan így van, egy ördögi körről beszélhetünk. Egy friss brit tanulmány eredményei is ezt támasztják alá. Ebben másfélmillió résztvevő kérdőíves vizsgálata során a kutatók arra keresték a választ, hogy a pandémiás időszak milyen hatást gyakorolt a lakosságra. Az így kapott adatok szerint 15 százalékban romlott az emberek étkezési magatartása. A snackfogyasztás 30, az alkoholfogyasztás 20 százalékkal nőt, illetve a válaszadók 35 százaléka számolt be testsúlygyarapodásról, miközben a fizikai aktivitás 20 százalékkal esett vissza. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a világjárvány hatására romlanak az egészséges életmódhoz fűződő attitűdök, de a visszafogott kontaktusok miatti izoláció és a krónikus stressz révén a mentális egészségünk is csorbát szenved. További kedvezőtlen hatást jelent a gazdasági helyzet romlása vagy a megbélyegzés megjelenése. Mindez csak tovább súlyosbítja az elhízást.

HáziPatika.com: Mit tudna tanácsolni, egy ilyen nehéz élethelyzetben hogyan érhetnek el kedvező változást testsúlyukban az elhízással élők? Ugye, ahogy említette, az obezitológia hozzáférhetősége igen limitált jelenleg itthon.

H. E.: Nos, még az Egyesült Királyságban is, ahol kiválóan működő testsúlymenedzsment központokat hoztak létre, illetve általában véve nagy figyelmet fordítanak erre a kérdésre, felmerül a probléma, hogy a mostani pandémiás helyzetben éppen az egyik legveszélyeztetettebb csoport tagjai nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ezzel együtt érdemes elkülöníteni a társadalmi szintű megelőzési feladatokat és az egyéni megelőzési lehetőségeket. Az elhízásra ugyanis igaz, hogy kellő hozzáállással könnyebben módosítható, mint sok más krónikus betegség. Magyarán nem könnyű, de tehetünk ellene.

Ami az egyéni lehetőségeket illeti, a lehető legegyszerűbb megközelítés a táplálkozás mielőbbi mennyiségi (!) megszorítása. Elhízás esetén az első lépés, hogy a napi kalóriabeviteli többletet vissza kell fogni, kezdetben még az is mindegy, hogy az összetételt illetően hogyan tesszük ezt. Egyszerűen felezzük le a tányérunk tartalmát! Kezdésként vegyük csak le az egyharmadát, majd a felét. Érdemes ennek kapcsán észben tartani, hogy a táplálkozással is igénybe vesszük a szervezetünket, a nagy mennyiségű táplálék feldolgozása úgynevezett metabolikus stresszt jelent a szervezetnek. Második lépésben törekedjünk a változatos, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás elsajátítására, amellyel biztosíthatjuk a megfelelő vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitelt. D-vitaminból viszont különösen ősztől tavaszig nem tudunk eleget felvenni, így szükség van a pótlására megelőzési céllal is, különösen elhízásnál.

Ugyanígy elengedhetetlen, hogy növeljük az aktivitást is. Nyilván a pandémiás időszakban nem könnyű feladat, hiszen rengeteg időt töltünk a négy fal között, különösen a téli időszak beköszöntével. Ezt a rossz gyakorlatot könnyen megtörhetjük szabad levegőn végzett közepes intenzitású gyaloglással, amely a legcélravezetőbb mozgásforma, amit csak ajánlani tudok. Egyszerű, mégis átdolgozza az egész testet. Elsőként a hasi zsír fog megmozdulni, majd a csípőtáji, és még a legnagyobb súlytöbblet esetén is kedvező eredményeket lehet így elérni.

Végezetül a megfelelő alvást is előtérbe kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy éjfél előtt legalább két órával már érdemes lefeküdni. Lefekvés előtt két órával már ne étkezzünk, ne végezzünk erős fizikai aktivitást, illetve ebben az időszakban már ne rágódjunk a mindennapos történéseken, feladatokon sem. Felnőttek számára napi 7-8 óra alvásidő ajánlott, törekedjünk tehát ezt elérni. Amennyiben mindezeket sikerül a napunkba beépítenünk, úgy máris sokat tettünk immunrendszerünkért és az elhízás megelőzéséért.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-3, +3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt szakadozik, csökken a felhőzet, egyre többfelé kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag