Ezért kell vitaminokat szedni
A vitaminok mindegyikére igaz , hogy testünk mindennapi helyes működésében nélkülözhetetlen a szerepük. E szerves vegyületek némelyike télen csak még inkább felértékelődik, akár a funkciójuk révén, akár azáltal, hogy ebben az időszakban nehezebb hozzájutnunk a szükséges adaghoz belőlük.
Napfény hiányában
A D-vitamin jelenléte egyszerre fontos az immunrendszer működésében, a kalcium és foszfor hasznosulásában és a csontok egészségének megőrzésében. Mivel az előállításához ultraibolya sugárzásra van szüksége szervezetünknek, a sokszor borús és rövidebb nappalokkal bíró tél igencsak megnehezítheti a megfelelő utánpótlást.
Szerencsére egyaránt remek forrást jelentenek a halmájolajok, a tej és tejtermékek, a belsőségek, a tojás és a búzacsíra, így étkezés által is bevihetünk D-vitamint a szervezetünkbe, ahogy egyes táplálékkiegészítők és gyógyszerek is hasznosak lehetnek e célra. Az ajánlott napi bevitel 1500-2000 Nemzetközi Egység.
Az immunrendszer támogatója
Aligha lehetne télire gyakrabban ajánlott vitamint találni a C-vitaminnál. Népszerűségét a Szent-György Albert által felfedezett vegyület annak köszönheti, hogy számos testi funkció között az immunrendszerre is jótékony hatással van a fehérvérsejtek működésének serkentése által, továbbá enyhe antibiotikus hatással is rendelkezik. Problémát csupán az jelent, hogy szervezetünk nem képes tárolni a C-vitamint , viszont erre van a legnagyobb mennyiségben szüksége az egyes vitaminok közül. Általában véve az összes friss zöldség és gyümölcs tartalmazza, télen pedig a savanyú káposzta és a citrusfélék lehetnek a legjellegzetesebb forrásai. A napi szükséglet felnőttek esetében legalább 60 milligramm.
Rossz hangulat ellen
Egyebek mellett gyengeség, levertség és fáradtság is felléphet , ha nincs elegendő B6-vitamin a szervezetünkben. Ez azonban vízben oldódó vitaminként igen gyorsan kiürülhet, a karácsonyt követő diéta kapcsán pedig akár akaratlanul is akadályozhatjuk a megfelelő utánpótlását.
A B6-vitaminra vonatkozó szükségletünket a fehérjebevitel határozza meg, méghozzá olyan arányban, hogy 100 gramm fehérjével együtt 1,5-1,7 milligramm vitamint javasolt bejuttatnunk. Erre a legjobb forrást a máj, a hús, a tejtermékek, a száraz hüvelyesek, az élesztő, a tojássárgája, a barna liszt és az ebből készülő pékáruk, valamint a kukorica jelenti.
Mondjunk búcsút a stressznek
A tiaminként is emlegetett B1-vitamin elsősorban a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, de szükséges az idegek megfelelő működéséhez és az idegrendszer energiaellátásához is. Segít a stressz leküzdésében, ezáltal - különösen a fényhiányos téli időszak tükrében - felnagyítódhat az értéke. Főként az alkoholbetegek körében olykor előfordul a B1 vitamin hiánya , amely a beri-beri nevű betegség kialakulásának kiváltó tényezője.
Leginkább a szénhidrátbevitel szabja meg a B1-vitaminra vonatkozó szükségletünket : nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kell társulnia. Időskorban rosszabb a vitamin kihasználása, az alkohol mellett pedig bizonyos élelmiszerek is növelik a szükségletet, mint például a gombák, a kelbimbó és a feketeribizli . A megfelelő pótlásra az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a máj és a húsok egyaránt alkalmasak.
A szemek egészsége
A téli hideg ártalmainak bőrünk és szemünk is ki van téve , a májban raktározódó A-vitamin pedig éppen e két területen fejt ki jótékony hatást. Hiányában szürkületi vakságra, a szem szaruhártyájának kiszáradására, a bőr elváltozásaira, berepedezésre kell számítani.
A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka hasznosul, a felszívódáshoz pedig szükséges zsiradék jelenléte is. Legjobb forrásai közé a belsőségeken túlmenően a tojássárgája, a tej és tejtermékek, valamint a tengeri halak tartoznak. A vegyületet szervezetünk is képes kisebb mennyiségben előállítani, amihez főként sárgarépát, parajt, sütőtököt, sárgabarackot és paprikát érdemes fogyasztani.
