Akkor is igent mondasz, ha valójában nincs kedved, időd vagy energiád az adott feladatra – ismerős helyzet? A „nem” kimondását ilyenkor bűntudat, szorongás, vagy attól való félelem kísérheti, hogy a másik csalódni fog. A Cleveland Clinic pszichológusa szerint ezen kis lépésekben, de érdemes változtatni, hosszú távon ugyanis erős frusztrációt okozhat, ha magadat sorolod leghátulra. Mutatjuk, hogyan tanulj meg nemet mondani.
Ha mindig mások vágyait és szükségleteit helyezed előtérbe, a sajátjaidat pedig nem elégíted ki, az stresszt, frusztrációt, sőt neheztelést is kelthet
– hangsúlyozza Adam Borland, a Cleveland Clinic klinikai pszichológusa, aki szerint a másoknak való túlzott megfelelés hátterében több tényező is állhat. Ezek:
- az alacsony önértékelés,
- a konfliktuskerülés,
- az asszertivitás nehézsége vagy
- az elhagyástól való félelem.
- Bizonyos esetekben a gyerekkori tapasztalatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki felnőttként nehezen áll ki a saját szükségletei mellett.
Persze mások támogatása és a kompromisszumkészség önmagában természetes része a kapcsolatainknak. A probléma akkor kezdődhet, ha rendszeresen a saját szükségleteid rovására próbálsz megfelelni másoknak.
Hogyan mondjak nemet?
A „nem” kimondását nem kell rögtön nehéz helyzetekben gyakorolni. Kezdetben érdemes olyan kérésekre nemet mondani, amelyeknél kisebb a tét, és megfigyelni, mi történik benned közben. Segíthet az is, ha nem érzel késztetést azonnal válaszolni: ahelyett, hogy automatikusan igent mondanál, kérhetsz időt a döntéshez. Így lehetőséged nyílik átgondolni, valóban szeretnéd-e vállalni az adott feladatot, és belefér-e az idődbe vagy az energiádba. Fontos tehát a fokozatosság:
- első lépésként már az is segíthet, ha megtanulod felismerni és komolyan venni a saját igényeidet.
- Az asszertivitás fejlesztése,
- az önbizalom erősítése és
- az önmagadról való gondoskodás szintén fontos része lehet ennek a folyamatnak.