A sperma színe olyan téma, amelyről keveset beszélünk, pedig a változásai gyakran kérdéseket vethetnek fel. Mitől függ az ejakulátum árnyalata, és mikor érdemes utánajárni, mi okozza a szokatlan elszíneződést? A különböző színek lehetséges hátterének ismerete segíthet eldönteni, mikor elegendő a megfigyelés, és mikor indokolt orvoshoz fordulni.
Az egészséges sperma színe
A sperma, vagyis az ondó a hímivarsejteken kívül fehérjéket, ásványi anyagokat és különféle enzimeket is tartalmaz. Általában fehéres-szürkés színű, állaga pedig sűrű, kocsonyás lehet. A pontos árnyalat és az állag egyénenként eltérhet, sőt az idő múlásával is változhat. A sperma megjelenését többek között az életkor és az ejakulációk közötti idő is befolyásolhatja – írja cikkében a Healthline.
A sárgás vagy zöldes sperma okai
A sárgás sperma hátterében többféle ok állhat. Az életkor előrehaladtával az ejakulátum árnyalata természetes módon is változhat, a hosszabb ideig tartó ejakulációmentesség pedig szintén hozzájárulhat az elszíneződéshez. A húgycsőben visszamaradó vizelet, valamint bizonyos ételek, étrend-kiegészítők és gyógyszerek ugyancsak befolyásolhatják a sperma színét.
A sárgás, különösen a zöldes árnyalatú sperma ugyanakkor fertőzésre is utalhat. A prosztatagyulladás és egyes nemi úton terjedő fertőzések, például a chlamydia vagy a gonorrhoea szintén okozhatnak ilyen elváltozást. Az elszíneződés hátterében az is állhat, hogy a szokásosnál több fehérvérsejt van az ondóban. Ezt az állapotot leukocitospermiának nevezik. A bőr és a szemfehérje egyidejű sárgulása más jellegű eltérésre, például sárgaságra is felhívhatja a figyelmet.
A rózsaszínes vagy piros sperma okai
Ha a spermában rózsaszínes, pirosas vagy vöröses csíkok jelennek meg, annak egyik lehetséges oka a vér jelenléte. Az ondóban megjelenő vért orvosi nevén hemospermiának nevezik. Bár a látvány ijesztő lehet, különösen fiatalabb férfiaknál ez a tünet sokszor nem utal súlyos betegségre.
Vér többféle okból is kerülhet az ondóba. Kiválthatja például a prosztata vagy a húgyutak gyulladása, egyes nemi úton terjedő fertőzések, illetve a nemi szerveket ért sérülés. Prosztatabiopszia vagy más urológiai beavatkozás után szintén előfordulhat átmeneti véres elszíneződés. Ritkább esetekben a háttérben prosztata- vagy hererák is állhat.
A barnás vagy narancsos sperma okai
A barnás, rozsdás vagy narancsos árnyalat szintén összefügghet a vér jelenlétével. Míg a friss vér inkább rózsaszínes vagy pirosas elszíneződést okozhat, a spermába korábban bekerült, időközben az oxidáció hatására megbarnult vér barnásabbá teheti az ejakulátumot.
A barnás elszíneződés prosztatagyulladás, fertőzés vagy urológiai beavatkozás után is előfordulhat. A magas vérnyomást szintén összefüggésbe hozták az ondóban megjelenő vérrel, bár a szín önmagában nem árulja el, mi okozza az elváltozást.
A fekete sperma okai
A fekete vagy nagyon sötétbarna sperma ritka jelenség. Az egyik lehetséges magyarázat a korábban bekerült, időközben elszíneződött vér. A tünet hátterében ritkán gerincvelő-sérülés, fertőzés vagy nehézfémekkel, például ólommal vagy nikkellel való jelentős érintkezés is állhat.
Kapcsolódó cikk
Mikor kell orvoshoz fordulni a sperma elszíneződése miatt?
A sperma színének megváltozása nem minden esetben jelez betegséget, de bizonyos eltéréseket érdemes kivizsgáltatni. Orvosi vizsgálat indokolt, ha vér jelenik meg az ondóban, különösen, ha az elszíneződés ismétlődik vagy tartósan fennáll. A sárgás vagy zöldes sperma esetében is fontos a kivizsgálás, ha az eltérés nem múlik el, vagy más panaszokkal társul. Általánosságban érdemes orvoshoz fordulni az alábbi tünetek jelentkezése esetén:
- fájdalom vagy égő érzés vizelés közben, illetve gyakori vizelési inger;
- alhasi vagy herefájdalom, akár ejakuláció közben;
- a herék vagy a nemi szervek környékének duzzanata;
- láz, hidegrázás, kellemetlen szagú váladék vagy bőrkiütés;
- nehezített vagy megszűnő vizeletürítés;
- a bőr vagy a szemfehérje sárgás elszíneződése.
A vizelési képtelenség sürgős orvosi ellátást igényel, a lázzal és erős fájdalommal járó panaszokat pedig szintén mielőbb ki kell vizsgáltatni. Az orvos a tünetek, az előzmények és a fizikális vizsgálat alapján dönthet arról, szükség van-e vizelet- vagy vérvizsgálatra, illetve további urológiai vizsgálatokra. A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ.
