A D-vitamint gyakran emlegetik az agy egészségét támogató tápanyagként, ám úgy tűnik, hogy ebből sem igaz a „minél több, annál jobb” elv – írja a VerywellHealth.com.
D-vitamin és kognitív hanyatlás
Egy hat éven át tartó vizsgálatban 5065 idősebb felnőtt vett részt, akik kognitív felméréseken estek át, valamint beszámoltak D-vitamin-szedési szokásaikról. A résztvevők közel 40 százaléka rendszeresen szedett D-vitamin-készítményeket. Azoknál, akik táplálkozásuk és napfény révén eleve elegendő D-vitaminhoz jutottak, a pótlás rosszabb memóriával, gyengébb figyelemmel és lassabb gondolkodási feldolgozási sebességgel társult.
Ritka esetekben a rendkívül magas dózisú D-vitamin a vér kalciumszintjének emelkedését okozhatja, ami hozzájárulhat memóriaproblémák és idegrendszeri zavarok kialakulásához. Állatkísérletek arra is utaltak, hogy a D-vitamin-kiegészítők elősegíthetik az Alzheimer-kór kockázatát növelő agyi plakkok kialakulását.
Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy ez a megfigyeléses vizsgálat bizonyította volna a D-vitamin agykárosító hatását. Augusto Miravalle neurológus szerint az eredményekből nem lehet ok-okozati kapcsolatot megállapítani.
A résztvevők ugyanis nem számoltak be arról, pontosan milyen mennyiségű D-vitamint szedtek, így nem ismert, milyen dózis számít túl soknak. A vizsgálat megfigyeléses jellege miatt az úgynevezett fordított oksági kapcsolat sem zárható ki: elképzelhető, hogy azok kezdtek több D-vitamint szedni, akik eleve nagyobb kockázatnak voltak kitéve a gyorsabb kognitív hanyatlás szempontjából.
Kapcsolódó cikk
„A tanulság valójában az, hogy azok számára, akiknek már megfelelő a D-vitamin-szintjük, a pótlás nem nyújt további előnyt, nem pedig az, hogy ártalmas lenne” – mondta Miravalle a portálnak.
Lehetnek-e hasznosak a nagy dózisú D-vitaminok?
Az új eredmények tovább erősítik azokat a kutatásokat, amelyek szerint a kognitív egészség fenntartásához a megfelelő D-vitamin-szint a fontos: se túl kevés, se túl sok. Az agyban D-vitamin-receptorok találhatók, ezért elképzelhető, hogy a vitamin hatással van az idegsejtek működésére és az idegrendszeri gyulladásokra. Jayne Ward, a Michigan State University Neurológiai és Szemészeti Tanszékének vezetője szerint ugyanakkor a kutatások egyelőre nem igazolták, hogy a nagy dózisú D-vitamin bármilyen irányban befolyásolná az agy egészségét.
A VITIAL nevű kutatás, amely a D-vitamin- és omega-3-kiegészítőket vizsgáló egyik legnagyobb tanulmány, azt mutatta, hogy napi 2000 NE D3-vitamin szedése – ami körülbelül két és félszerese az ajánlott napi mennyiségnek – nem lassítja a memória romlását azoknál a felnőtteknél, akiknek a vér D-vitamin-szintje normális. Hasonló eredményre jutott a 2025-ös finn D-vitamin-vizsgálat is: a napi 1600 vagy 3200 NE D-vitamin szedése nem befolyásolta a demencia kockázatát azoknál, akiknek már eleve megfelelő volt a D-vitamin-szintjük.
„Számos megfigyeléses kutatás szerint a D-vitamin-hiány rosszabb egészségi állapottal és gyengébb kognitív teljesítménnyel társul, de a D-vitamin mindenki számára történő pótlása nem tűnik alkalmasnak a kognitív hanyatlás megelőzésére” – mondta Ward.
Mennyi D-vitaminra van valójában szükség?
A jelenlegi bizonyítékok alapján a túlzott D-vitamin-bevitel helyett érdemes az alapokra koncentrálni. A legtöbb felnőtt számára napi 600-800 NE D-vitamin elegendő, és ennek a szintnek a fenntartása hozzájárulhat az agy egészségéhez.
Kapcsolódó cikk
Aki aggódik a D-vitamin-szintje miatt, annak érdemes lehet laborvizsgálatot kérnie, mivel a rutinszerű vérvizsgálatok során nem mindig ellenőrzik ezt az értéket. Az idősebb felnőttek, a sötétebb bőrtónusú emberek, valamint azok, akik idejük nagy részét zárt térben töltik, gyakran kevesebb D-vitamint termelnek, ezért náluk gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség
Szakember javaslata nélkül azonban nem ajánlott napi 10 ezer NE-nél több D-vitamint szedni. Bár ez nem feltétlenül károsítja a kognitív egészséget, a túl magas dózis fáradtságot, székrekedést, hányást, ingerlékenységet, izomgyengeséget és magas vérnyomást okozhat.
