Neurológia

A nyugtalan láb szindróma fontos biomarker lehet, mellyel komolyabb egészségügyi panaszokat is felderíthetnének - állítja egy amerikai szakértő, aki szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani erre a betegségre.

Egy, a testünkben található, hétköznapi fehérje enyhítheti az Alzheimer-kór tüneteit, valamint lassíthatja a betegség lefolyását - állítják a legújabb tanulmányok.

A kutatásra és fejlesztésre fordított dollármilliárdok ellenére a gyógyszergyártóknak a mai napig nem sikerült hatékony gyógyszert kifejleszteniük a demencia és az Alzheimer-kór ellen.

Ma Magyarországon közel 30 ezer ember él Parkinson-kórral. Európában majdnem 1,4 millió egyént érint ez a betegség, és 2030-ra a betegszám megkétszereződésével számolnak a szakértők.

A Mayo Klinika laboratóriuma új módszert talált rá, hogy megakadályozza az amiloid plakk lerakódását. Az agysejteken megjelenő heparán-szulfát molekulák eltüntetésével lehetetlenné teszik az Alzheimer-kór egyik legfontosabb jellemzőjének kialakulását.

A logika azt diktálja, hogy nagyjából ugyanannyi ember legyen bal-, mint amennyi jobbkezes. Azonban a felmérések szerint az emberek 85 százaléka jobbkezes, és a szakemberek szerint soha, sehol nem volt olyan közösség, melyben a balkezesek lettek volna túlsúlyban.

A csiklandozás az egyik legősibb emberi "tevékenység", mely segíti a kötődést, erősíti az emberi kapcsolatokat, és mással nem összehasonlítható nevetéshez vezet. Eddig úgy tudtuk, hogy nem tudjuk saját magunkat megcsiklandozni, egy új kutatás azonban cáfolta ezt, és a csiklandozást bizonyos neurológiai problémákkal is összefüggésbe hozta.

Kertész Imre soha nem titkolta, hogy Parkinson-kórban szenved, a betegség miatt pedig már évek óta nem tudott írni sem géppel, sem kézzel.

Olvasónk visszatérő szédülésre és egyensúlyzavarra panaszkodik. A szakértő válaszol.

A mai értelmezés szerint hisztériáról akkor beszélünk, ha szélsőségesen erős lelki megterhelések fizikai tünetek formájában jelentkeznek. A jelenség korábbi meghatározása sok félreértésen alapult, kezdetben kizárólag női betegségnek gondolták. Betegségek A-Z-ig rovatunk új szócikkel bővült.

Az egyik legnagyobb talány, hogy az agy miért fogyaszt rengeteg energiát akkor is, ha nyugalmi állapotban van. Az IBM kutatói most úgy tűnik, hogy megtalálták a választ.

Új idegszövetvédő hatású molekulákat állítanak elő szegedi kutatók; néhány vegyületre már szabadalmi oltalmat is szereztek.

A stroke-ot az idősebb emberek betegségének tartják. Ez statisztikailag igaz, hiszen a kockázata 55 éves kor felett megnő. De korábban is jelentkezhet a baj.

Az érintőképernyők használatával rengeteget mozgatjuk az ujjainkat, elsősorban a hüvelykujjunkat. Ez az újfajta aktivitás megváltoztatja a mozgásérzékelésért felelős agyterület működését - derült ki egy kutatásból.

Megállás nélkül járkálunk fel-alá vagy matatunk az asztalunkon lévő tárgyak körül? Brit és ausztrál szakértők új kutatása szerint mindez azt is jelezheti, hogy autisták vagyunk.

800 magyar sclerosis multiplexes (SM) beteg válaszát várják egy nemzetközi kutatásban arról, milyen nehézségeket okoz a mindennapokban a betegség

Más okozza az Alzheimer-kór kezdeti tüneteit, mint korábban gondolták.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy gyakran lép fel hirtelen fokozódó düh a poszttraumás stressz betegségben (PTSD) szenvedő veteránoknál, ha depressziósak is.

Omar Sharifről a fia a minap azt állította egy interjúban, hogy betegsége miatt ugyan emlékszik a Doktor Zsivágóra, de azt nem tudja, mikor készült a film.

Az agyban kialakuló plakkokban található finom szálak egyik fehérjéjének molekuláris szerkezete jelzi az Alzheimer-kórt a kutatók szerint.

Több száz Parkinson-kórral élő beteg, hozzátartozó és önkéntes támogató vett részt azon a lánchídi sétán, amellyel a betegség elleni küzdelem fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egy nemzetközi tudóscsoport több mint 90 olyan új génterületet tárt fel, amely magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyes emberek az elhízásra.