Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók

Új idegszövetvédő hatású molekulákat állítanak elő szegedi kutatók; néhány vegyületre már szabadalmi oltalmat is szereztek.

Az Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben, legyen az Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex. „E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben.

Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

A neurodegeneráció és neuroprotekció az ideggyógyászat egyik alapkérdése

A neurológus feladata a központi és környéki idegrendszer vizsgálata, zavarainak kórismézése és betegségeinek gyógyítása. Nézzük, miben segíthet nekünk! Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése.

„Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László.

Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza

A migrén és az agyalapi mirigy

A szegedi tudósok eddigi eredményeit sorolva, az akadémikus elmondta, hogy képalkotó eljárással korábban bizonyították a migrénben fellépő fehérállomány-eltéréseket. Az utóbbi időben került kutatásaik homlokterébe az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP), amelynek egyebek mellett idegszövetvédő hatása is van. A szegedi kutatócsoport pécsi farmakológusokkal együttműködve azt találta, hogy a migrénes roham kialakulása összefügghet a PACAP-38 vérben mért koncentrációjának változásával.

Lehetséges új gyógyszerjelölt vegyületek

A kutatók új, idegrendszert védő hatású molekulákat keresnek. E területen több eredményünkre szabadalmi oltalmat szereztek a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére, jelenleg pedig két szabadalmi kérelmen dolgoznak. A gyógyszer kifejlesztéséig azonban nagyon hosszú az út. Ha a preklinikai adatok reményt keltőek, akkor is hosszú és alapos, igen nagy költséggel járó klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +37 °C
Minimum: +14, +21 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki. Igazi hőség várható, az időnként megélénkülő délies szél mellett 31, 37 fok között tetőzik a hőmérséklet. Hétfőn ismét a kánikula terheli meg a szervezetet. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de még az egészségesek körében is előfordulhat rosszullét, szédülés és vérnyomáspanaszok is. A déli órákban kerülendő a tűző napon tartózkodás! Gyakoriak a fejfájásos tünetek is, sokan alvásproblémáktól szenvednek. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)