Neurológia

Sportolók, színészek, énekesek, politikusok és médiaszemélyiségek vállalják azt, hogy nyakon öntik magukat egy vödör jeges vízzel. Mindezt azért, hogy felhívják egy halálos betegségre a figyelmet.

Az Adelaide-i Egyetem legújabb kutatásából az derül ki, hogy az emberi agy legalább egy területe idős korban is ugyanolyan jól képes az információ-feldolgozásra, mint fiatal korban.

A legújabb kutatási eredmények szerint az emberi agy képes oxigént raktározni, hogy megóvja magát a dehidratáció káros hatásaitól.

A demencia kezelésében a korai felismerés a legfontosabb, mivel az időben megkezdett kezeléssel késleltetni lehet a kognitív hanyatlás kialakulását. A legújabb kutatások szerint egy, a sétatempót és a memóriát vizsgáló teszt segítségével hamarosan előre lehet majd jelezni a demencia jelentkezését.

Azok közül, akik otthonukban demenciában szenvedőkkel foglalkoznak, tízből négyen depresszióval küzdenek. A szakértők szerint sokszor megfeledkezünk azokról a családtagjainkról, akik a legnehezebb feladatokat vállalják magukra. Éppen ezért most egy speciális tréninget dolgoztak ki azoknak a hozzátartozóknak, akik otthon ápolják beteg rokonukat.

A memóriavesztés lassítható, akár vissza is fordítható, a tanulási problémák csökkenthetőek a Gladstone Institutes új eredményei nyomán, amelyek az Alzheimer-kór szempontjából fontos genetikai rizikótényező, az apoE4 által okozott problémákon segíthet. Egérkísérletekben a módszer a kognitív (agyi) képességeket a normál szintre hozta fel.

Német orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a főként a metálzenével összefüggésben emlegetett fejrázás hívei akár az agyi károsodást is kockáztatják.

A University of Cambridge kutatói szerint világszerte minden harmadik érintettnél megelőzhető lenne az Alzheimer kialakulása. Feltárták a fő kockázati tényezőket is.

Veszélyben lehetnek a rockrajongók: a koncerteken gyakran látható ütemes fejmozgatás, hajrázás (headbanging) krónikus vérzéseket okozhat az agyban, ez pedig állandó fejfájáshoz, sőt súlyosabb problémákhoz is vezethet.

Nem sokan tudják, hogy míg az emberek többségének június 21. a nyár beköszöntének ünnepe, addig közel egy millió amerikainak a Föld a Nap felé fordulása miatt a cluster típusú fejfájások szezonja kezdődik el. Pedig így van.

Tajvani kutatók egérkísérletes modellben fogbélből előállított őssejtek szerepét vizsgálták a szélütés (stroke) okozta agykárosodás kivédésében.

A svéd Karolinska Intézet rendkívül fontos felfedezést tett az emberi idegrendszer fejlődését, kialakulását kutatva. Kiderítették, hogy idegrendszerünk egyik része az eddig feltételezettől teljesen eltérő módon alakul ki.

Azok a gyerekek, akik életük korai szakaszában műtéti mélyaltatásba kerülnek, azaz narkózisban operálják meg őket, azoknak az emlékezőképessége 25 százalékkal csökken egész életükre szólóan. A narkózist okozó szerek ugyanis befolyásolják az idegsejtek kommunikációját.

Közös genetikai elemet sikerült feltárni négy krónikus fájdalommal járó betegségnél, ami arra utal, hogy legalább részben örökletes problémákról lehet szó - derül ki egy friss kutatásból.

A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a fényképezési mánia káros hatással lehet a memóriánkra.

Több mint egymillió amerikai diák él vissza a vényköteles gyógyszerekkel annak reményében, hogy ezekkel javíthatják figyelmüket, memóriájukat és energiaszintjüket. A legújabb állatkísérlet eredményei szerint azonban ezek a gyógyszerek hosszú távú károsodást okozhatnak.

Ment már fel olyan lépcsőn, ahol a fokok mindegyike eltérő magasságú volt? Komoly küzdelem nem elesni rajta, főleg, ha mindeközben hármat lát a korlátból. Vannak olyan emberek, akiknek minden nap hasonló megpróbáltatásokkal jár.

Hadonászunk a karunkkal, csavargatjuk az ujjainkat, fel-alá járkálunk a szobában. Ezek mind-mind segítenek abban, hogy gyorsabban tanuljunk. A jelenség megértése új tanítási és tanulási metódusok kifejlesztéséhez is vezethet.

A kutatók bizonyos agyi területek stimulálása révén utaztatták vissza a beteget virtuálisan az időben.

A stresszhormon negatív hatással van a memóriára - derül ki egy friss kutatásból, amely szerint a kortizolszintet csökkentő nevetésnél nem létezik jobb gyógyír az emlékezőtehetséggel kapcsolatos panaszokra.

Egy friss tanulmány szerint elképzelhető, hogy a Parkinson-kór autoimmun betegség, és a neuronokat a saját szervezet támadja meg, idegen betolakodónak érzékelve őket.

Kanadai tudósok a korábbitól eltérő módszert használva kimutatták, hogy már 24 éves kortól lassul az emberi agy. Ugyanakkor az idősebbek nem feltétlenül teljesítenek rosszabbul bizonyos helyzetekben.