74 éves korában elhunyt az ökölvívás egyik, ha nem a legnagyobb alakja. Hír24.
Amit lehetett, azt a boxban elérte a louisville-i legenda, sorban vonultatta vissza a félnehézsúly és nehézsúly legnagyobb ászait. 1960-ban olimpiai bajnok lett félnehézsúlyban, majd 1964-ben már profi világbajnok volt, miután a címmérkőzésen legyőzte Sonny Listont. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a legkomolyabb életműdíjjal tüntette ki a férfit 1999-ben, mikor az évszázad sportolójának kiáltotta ki. A sportlegenda nem csupán a ringben írta be magát a történelemkönyvekbe, de polgárjogi aktivistaként is rengeteget tett az afroamerikai közösség társadalmi beilleszkedéséért.
Betegsége volt a legerősebb kihívója
Sajnos a szorítón kívül is komoly meccsre hívta ki az élet, amikor 1980-ban Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála. Fiatalon, már 38 éves korában szembe kellett néznie a lassú értelmi hanyatlással járó betegséggel, azonban erős akaratát ez sem tudta megtörni, felvette a kesztyűt és hosszú évtizedekig járta még a világot a béke nagyköveteként.
Ugyan a Parkinson-kór elsősorban az idős, 60 év feletti emberek betegsége, az esetek 5-10 százalékában az első tünetek már 30-40 éves kor között megmutatkozhatnak. Az első jeleket a végtagok bizonytalanodása adja, a kéz remegni kezd, a mozgás pedig lelassul, esetlenné válik. A tartás instabillá válik, és folyamatosan lassul az akaratlagos mozgás is. Egyik jellegzetessége, hogy aszimmetrikus, először a beteg egyik oldalán jelentkeznek a tünetek, majd lassan átterjednek a másikra. Előrehaladottabb stádiumában a bradifrénia (lelassult gondolkodás), majd értelmi hanyatlás (demencia) is gyakran észlelhető az érintetteknél. Azonban nem feltétlenül fejlődik ki mindenkinél az összes klasszikus tünet, egyénenként eltérő lehet a betegség lefolyása. Bizonyos tünetek ráadásul egy napon belül változó intenzitással jelentkeznek, a demeciában szenvedők egyik pillanatban még megismerik szeretteiket, de néhány perc múlva ismét összezavarodhatnak. Amikor az első tünetek jelentkeznek, a betegek az érintett agysejtjeik legalább 80%-át már el is veszítették.
Az őssejt-terápia sem bizonyult hatásosnak
A Parkinson-kór a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség. A kezelésére feljogosított egészségügyi intézetek csupán a tüneteket tudják enyhíteni, illetve a beteg életminőségét javítani. A gyógyszeres kezelést is eszerint kezdik el, melyet jelentősen megnehezít a betegség sokszínű lefolyása, szinte minden páciens más-más módon reagál a készítményekre. Léteznek bizonyos műtéti eljárások is, melyeket abban az eseten alkalmaznak, ha a gyógyszerek elviselhetetlen mellékhatásokat okoznának a betegnek, azonban ez sem bizonyul mindenkinél hatásosnak.
Ugyan a Parkinson-kór kialakulása kapcsán még mindig sötétben tapogatózik az orvostudomány, sikertelennek bizonyult például a sokáig nagy reményekkel kecsegtető őssejt-terápia is. Valószínűleg hosszú évek, évtizedek kutatómunkája áll még az emberiség előtt, hogy a hatékony gyógymódra ráleljenek.
