Asztma esetén a hörgőkben gyulladás alakul ki, a simaizmok görcsösen összehúzódnak, a nyálkahártya megduzzad, illetve sok váladék termelődik – mindez pedig légúti elzáródást eredményez. Mindezt számos hétköznapi inger, úgynevezett trigger kiválthatja.
Az asztma első tünetei
Első tünetként gyakori a visszatérő köhögés, különösen éjszaka vagy kora reggel. A köhögés egyaránt lehet száraz vagy hurutos, valamint gyakran rohamokban jelentkezik. Különösen gyermekeknél fordul elő, hogy futkározás vagy játék után zihálni, köhögni kezdenek, ami könnyen fáradtságnak tűnhet, pedig asztma is lehet a háttérben.
Rohamok előtt gyakran tapasztalható csökkenő fizikai teljesítőképesség, fáradékonyság – vagyis ha valaki a megszokott erőnlétéhez képest rosszabbul bírja a terhelést. Ugyancsak fontos figyelmeztető jel lehet, ha éjszaka több alkalommal is felébredünk köhögés miatt.
Az asztma egyéb korai jelei:
- mellkasi szorítás vagy feszítő érzés, mintha „nem lenne hely a tüdőnek” – ez a légutak beszűkülésére utal;
- sípoló, fütyülő hang kilégzésnél – jellegzetes asztmás hang, mely a légutak szűkülését mutatja;
- olykor feszültség, fejfájás vagy rossz közérzet jelentkezik a roham előszakaszában: ez is korai figyelmeztetés lehet;
- gyermekek jellemzően panaszkodhatnak viszkető diszkomfortról a nyak vagy mellkas területén, különösen roham előtti stádiumban.
Milyen események válthatják ki az asztmás rohamot?
Vírusos légúti fertőzések gyakran előzik meg az első asztmás tüneteket, továbbá később is felerősíthetik a már meglévő panaszokat. A hideg vagy száraz levegő, valamint a testmozgás (különösen sportolás hideg környezetben) szintén gyakori kiváltó tényező – írja a MedlinePlus. Allergén anyagok – pollenek, por, állatszőr, penész –, dohányfüst, stressz, erős szagok szintén kiválthatják a tüneteket – olvasható a Cleveland Clinic tájékoztatójában.
Mit tehetünk, ha felmerül az asztma gyanúja?
A tünetek észlelésekor érdemes tüdőgyógyászhoz fordulni, ahol légzésfunkciós vizsgálat (spirometria), esetleg allergiateszt következik. Ha beigazolódik az asztma jelenléte, személyre szabott kezelési tervet kap a beteg. Kezeletlenül a gyulladás idővel krónikussá válhat, súlyos rohamokat idézhet elő, rövidülhet a fizikai terhelhetőség, alvászavarok léphetnek fel, és akár életveszélyes állapot is kialakulhat. A korai kezelés viszont hatékonyabb lehet: a gyulladás csökkenthető, a rohamok megelőzhetők, és az életminőség javítható.
