Az asztma világnap 1998 óta, a Global Initiative for Asthma (GINA) kezdeményezésére kerül megrendezésre. Azóta minden év május első keddjén az asztmára irányul a figyelem. Dr. Hidvégi Edit gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, a világnap fő célja, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket és a mielőbbi diagnózis érdekében felhívja a figyelmet az asztma korai tüneteire.
Gyakori tévedések az asztmáról
Habár Hippokratész már időszámításunk előtt 400 évvel is ismerte a betegség létezését, a mai napig sok félreértés kering a köztudatban az asztmával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy ez egy gyermekkori betegség, pedig a valóságban a tünetei a későbbi életévekben is jelentkezhetnek. Szerencsére az már ismert tény, hogy az asztma nem fertőz, de az is igaz, hogy az első tünetek gyakran épp valamilyen légúti fertőzést követően jelentkeznek, vagy a már kezelt asztmás tüneteit akutan rontják. Sajnos az asztma valóban nem gyógyítható, ám megfelelően beállított kezeléssel jól kontrollálható, így például a sportolásról sem kell lemondani a betegeknek, ami szintén az egyik gyakori tévhit a betegséggel kapcsolatban – magyarázza dr. Hidvégi Edit.
Ezért fontos a kivizsgálás és a diagnózis
A korai felismerés azért fontos, mert kezelés nélkül az asztmás tünetek súlyosabbá válhatnak, illetve akár asztmás roham is kialakulhat. Asztmás roham során a légutak falában lévő izmok összehúzódnak, a légutak beszűkülnek, a kilégzés nehezített, a beteg zihál, mellkasi nyomó érzése jelentkezik. A beteg úgy érzi, egyre nehezebb a levegővétel, fokozódik a köhögés, kilégzéskor sípoló légzés hallható. A roham súlyosbodása esetén a tünetek fokozódnak, légszomj jelentkezik. A beszéd akadozik, a beteg tudata egyre zavartabbá válhat. A legsúlyosabb stádiumban a kialakult oxigénhiány miatt a beteg ajkai elkékülnek, eszméletvesztés következik be, így akár végzetes lehet az asztmás roham.
Milyen korai figyelmeztető tünetek jelezhetnek asztmát?
- köhögés, általában rohamokban;
- kilégzési sípolás;
- nehézlégzés;
- szorító érzés a mellkasban.
Tünetek esetén nagyon fontos a szűrés
Panaszok esetén a diagnózist a spirométerrel végzett légzésfunkciós vizsgálat támasztja alá. A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg először akkora levegőt vesz, amekkorát csak tud, majd erőteljesen belefújja a vizsgáló eszközbe. Ha a FEV1 érték alacsony, akkor a betegnek inhalációban hörgőtágítót fújnak be, majd 20 perc elteltével megismétlik a vizsgálatot. Ha a második vizsgálat normál értékeket vagy legalább jelentős javulást mutat az elsőhöz képest, az általában megerősíti az asztma diagnózisát. A kivizsgálás részét képezheti az allergiateszt elvégzése is.
A diagnózist követően a tüdőgyógyász összeállítja a kezelési tervet. Az asztma gyógyszerek a légutak krónikus gyulladását enyhítik. A rendszeresen használt fenntartó kezelés mellett a betegek rendelkezésére állnak a rohamoldó szerek, amelyeket hirtelen állapotromlás esetén kell alkalmazni.
