Daganatok

A rákbetegségek egyharmada az életmód megváltoztatásával elkerülhető, további egyharmada teljesen meggyógyítható - olvasható az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2003 áprilisában közzétett jelentésében.

Kevés olyan rosszindulatú betegség van, amelyet időben észre lehet venni, így időben meg lehet kezdeni a kezelését. Pedig tudjuk: aki időt nyer, életet nyer, s ez különösen a sejtburjánzással járó elfajulásokra igaz.

A vastagbélrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, mindkét nemben, a második leggyakoribb betegséggé vált a tüdőrák után, megelőzve az emlőrákot és a méhnyakrákot.

Számos, ma sokkal kevésbé gyógyítható betegségtől kevésbé félünk, pedig a rák diagnózisa már régen nem egyenlő a halálos ítélettel.

Nem mutatható ki genetikai vagy egyéb károsodás azoknak a szülőknek a gyermekeinél, akiket korábban rosszindulatú betegség miatt kemoterápiának vagy sugárkezelésnek vetettek alá.

A hererák az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.

Végbél-, vastagbéltükrözést elsősorban az alsó tápcsatorna panaszai (pl. friss, piros vérrel megfestett széklet, váladékozás, fájdalom, ujjal tapintható "dudor" stb.) esetén végeznek.

Kezdetben az endoszkópos beavatkozások csupán diagnosztikus célt szolgáltak (pl. van-e gyomorfekély), később azonban kisebb beavatkozások elvégzésére is lehetőség nyílt...

Az emberi szervezetet alapvetően felépítő molekulák (hidrogén, szén, oxigén) közül csak a hidrogénnek van spinje.

Kiszámíthatatlan kór. Sokat tudunk róla és mégis nagyon keveset.

Az MRI az anyag elemi részecskéinek egyik fizikai tulajdonságán alapulva teszi lehetővé, hogy ionizáló sugárzás (tehát káros sugárterhelés) nélkül lehessen szummáció nélküli rétegfelvételeket alkotni az emberi test belsejéről.

Sorozatunkból kiderül majd, mi is az (és hogyan működik) a CT, az MRI, a PET, a csontscan, a colonoscopia.

Sorozatunkban áttekintjük az onkológia fontosabb szakkifejezéseit. Közérthető módon végigvesszük a gyógyszercsoportok, a szövettani paraméterek, a vizsgálómódszerek, a kórisme legfontosabb és leggyakrabban használt szakkifejezéseit.

Korábban több írásban foglalkoztunk a tüdőrákkal, és nem véletlen, hogy csak hosszabb idő és utánjárás eredménye az, hogy beszélünk erről a témáról.

A tüdőrákok durva megközelítésben két nagy csoportba sorolhatók: kissejtes és nem kissejtes tüdőrák.

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a passzív dohányzás - amikor valaki dohányfüstnek van kitéve - olyan sejt elváltozásokat idéz elő, amely mellrákot okozhat.

A tüdőrák kivizsgálásának szigorú algoritmusa van, amelyet a tüdőgyógyásznak be kell tartania.