Szerencsére a méhnyakrák a könnyen felfedezhető rosszindulatú daganatos betegségek közé tartozik. Igazi veszélye, hogy a baj sokáig némán rombolja az egészséget, nem fáj, nem jár lázzal, nem okoz különösebb tüneteket.
Gyakran késő
A szakemberek hiába vetik latba minden rábeszélőképességüket, falra hányt borsó a figyelmeztetés: a méhnyakrák nagyon alattomos kór, amely kezelés híján viszonylag gyorsan halálhoz is vezethet.
Dr. Harsányi Lehel szülész-nőgyógyász, a MÁV Kórház szakorvosa szerint nem véletlen, hogy az orvosok évenként legalább egyszeri vizsgálatot javasolnak.
- A rosszindulatú sejtburjánzásnak látszólag valóban nincs előzménye, ezért sokan nem érzik át a kontroll jelentőségét. Amikor viszont fölbukkannak a tünetek, jelentkezik a fájdalom vagy a rendellenes vérzés, gyakran már késő, mert az élet kerülhet veszélybe. Ezért kell élni a szűrővizsgálat lehetőségével.
Az ellenőrzés során - amely egy "szimpla" nőgyógyászati vizsgálathoz hasonlít - mintát vesznek a méhnyak felszínéről lesodort hámsejtekből. Minden hámsejtnek megvan az ismert, úgynevezett normális, típusos képe. Ha a mikroszkóp ilyen "rajzolatot" mutat, a vizsgálat negatív, nincs baj. Ám ha több, úgynevezett atípusos sejt bukkan föl a mintában, haladéktalan beavatkozásra van szükség.
Legalább egyszer
Magyarországon a daganatos betegségek igen sok áldozatot szednek. A helyzetet tetézi, hogy a rosszindulatú sejtburjánzással járó bajok - köztük a méhnyak- és az emlőrák - egyre fiatalabb korosztályt is érintenek.
- Elvileg azt szoktuk tanácsolni, hogy húszéves kor fölött minden hölgy évente ellenőriztesse magát. Ám tény, hogy a daganatos betegségek mind több fiatalt érnek utol, némelyik szinte még gyermek. Vannak olyanok is, akiket különösen veszélyeztetettnek kell tekintenünk. Mindent szem előtt tartva úgy gondolom, az évenkénti egy ellenőrzés a minimum, de az ennél gyakoribb kontroll még biztosabb, megnyugtatóbb lenne.
A méhnyakrák szempontjából különösen veszélyeztetettnek kell tekinteni azokat, akiket korábban már kezeltek ezzel a bajjal, azokat, akiknek a közvetlen felmenői között valamilyen nőgyógyászati daganatos betegségben szenvedő családtag volt, illetve azokat, akik a méhnyakrák kialakulásában is szerepet játszó vírusokat hordozzák.
Szigorú rendben
Természetes, hogy az ember nem szívesen jár nőgyógyászhoz, hiszen - jellegéből adódóan - a vizsgálat lélektani szempontból kissé kellemetlen. A szégyenérzet leküzdésében sokat segíthet az a tudat, hogy az orvos figyelmét a legapróbb, az egészséget vagy az életet fenyegető jel sem kerüli el.
- Régebben csupán a méhnyak állapotára koncentráltunk. Ma már szélesebb körben vizsgálódunk, ugyanis az emlőrákot is ki akarjuk szűrni. Ezen kívül hüvelyi ultrahangos vizsgálatot is végzünk, amellyel magát a méhtestet és a petefészkeket is megfigyelhetjük. A vizsgálat mindössze húsz percet vesz igénybe, a laboreredmény pedig általában tíz napon belül megérkezik. Ha eltérést találunk, szigorúan meghatározott gyógyítási rendet követünk.
A hüvelyi ultrahangot minden édesanya ismeri, aki a várandóssága nagyon korai szakaszában szülészeti ellenőrzésen jelent meg. A hosszú, henger alakú vizsgálófej, amelyet a hüvelybe vezetnek, közel "férkőzik" a méhszájhoz, így a monitoron jól látszik a vizsgált terület képe. Használata nem okoz különösebb kellemetlenséget.
Kell a rendszer
A kisebb citológiai eltérések általában gyulladás következményei.
- Ilyenkor gyógyszeres kúrát, legtöbbször hüvelykúpos kezelést írunk elő. Ha kolposzkópos eltérést találunk, vagy a kezelés után még mindig pozitív az eredmény, általában altatásban méhszájplasztikát végzünk. Az így nyert mintából pontosan ki lehet szűrni a rosszindulatú daganatképződést. Ha erről van szó, akkor megint csak az állapot függvényében döntünk. Méhkivételre kerülhet sor, előrehaladottabb stádiumban pedig kombinált terápiát, azaz sugár- és citosztatikumos kezelést kezdünk. Idáig azonban nem szabad, nem is kell eljutni, ha rendszeresen ellenőrizzük a pácienst. A nők körében szemléletváltozásra lenne szükség, sőt az sem ártana, ha az egészségügyi hatóság kötelezővé tenné az ingyenes nőgyógyászati rákszűrést úgy, mint hajdan a tüdőszűrést.
A kolposzkóppal az orvos a méh hüvelyi részét (méhnyakat) közvetlenül figyelheti meg. Az eszközben lévő optikai lencsék nagyított képet közvetítenek a hámszövetről, így pontosan fölismerhetők az úgynevezett rákmegelőző állapotok, elváltozások. Alkalmazása nagyon precíz eredményt ad, fájdalommal nem jár. V.évf./10.sz.
