Rák. Az egyik legrettegettebb betegség. Adatok, statisztikák mutatják, félelmünk nem alaptalan. Daganat. Az Új Orvosi Szótár meghatározása szerint: a sejtek és a szövetek olyan növekedése, amely nem követi az ép növekedés szabályait. Kiszámíthatatlan kór. Sokat tudunk róla és mégis nagyon keveset.
A WHO adatai szerint minden esztendőben hatmillió rákbeteg hal meg a világon. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések után daganatos betegségekben hunynak el a legtöbben. Évente kb. 20 000 az új, tumoros esetek száma.
A daganatos betegek 2/3-ánál kóros alultápláltság alakul ki. Ez az állapot azért veszélyes, mert már kismértékű súlyvesztés is csökkentheti a túlélés esélyeit. Az ECOG nemzetközi vizsgálat - melyet 3047 beteg bevonásával végeztek el - eredményei azt mutatják, hogy a kezelést megelőző testsúlyvesztés jelentősen rontja a terápia hatékonyságát és - negatív irányban - befolyásolja a fizikai erőnlétet.
Nagyon fontos, hogy az orvos már a diagnózis felállításakor felhívja a beteg figyelmét arra, mennyire lényeges testsúlyának, erőnlétének megtartása. Minden daganatos betegnek tudnia kell, hogy a tumor, a növekedéséhez szükséges fehérjét és energiát a szervezettől veszi el. Ha a beteg nem, vagy túl későn változtat táplálkozásán, hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint azok a sorstársai, akik már a betegség észlelésének pillanatában megbeszélték kezelőorvosukkal, hogyan előzhetik meg az alultápláltság kialakulását. A terápiát elősegítő és a "még időben" elkezdett kiegészítő táplálás egyértelműen javítja a páciens életkilátásait. A kiegészítő táplálás célja, hogy biztosítsa a szervezet energiaigényét, megfelelő szinten tartsa a normál összetevőket, ezáltal segítve a gyógyulást. Az előbbi tényeket az a felmérés is alátámasztja, amelyet az Abbott Kft. hazai onkológiai centrumok segítségével készített. A felmérésbe 454 daganatos beteget vontak be, akiknek tápláltsági állapotát objektív módszerekkel vizsgálták. A felmérésben résztvevők testsúlyuk megtartása érdekében részletes orvosi tanácsokat kaptak. Napi étkezéseik kiegészítéseként olyan, teljes értékű gyógytápszereket kezdtek el fogyasztani, amelyek tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat. Fontos fehérjékből, jól emészthető növényi olajból és koleszterinszegény zsírokból, gyümölcsből és szójából nyert szénhidrátokból valamint vitaminokból és ásványi sókból állították össze e tápszereket, mégpedig úgy, hogy minden tápanyag éppen optimális arányban legyen bennük.
A grafikonon - amely az első 6 hét utáni állapotot mutatja - jól látható a kiegészítő táplálás igen kedvező hatása.
A betegek gyógyulni akarnak. Erre mindenképpen nagyobb az esélyük, ha pontosan tisztában vannak azokkal a lehetőségekkel, amelyek a rendelkezésükre állnak. X.évf./1.szám
