Az emberi szervezetet alapvetően felépítő molekulák (hidrogén, szén, oxigén) közül csak a hidrogénnek van spinje. Mivel a hidrogén atommagja egy protonból áll, a protonok mágnesrezonanciáját felhasználva a felvételek a hidrogénatomok megoszlását és kötöttségi állapotát mutatják. Mivel a szövetek víztartalma (és emiatt hidrogéntartalma) eltérő, a felvételeken a szöveti és szervhatárok is ábrázolódnak. Ha az élő szervezetet (és így a hidrogénatomokat is) megfelelő erősségű mágneses térbe helyezzük, a protonok forgástengelyének kibillentéséhez szükséges energia (a rádióhullámok tartományára eső) nagyfrekvenciás sugárzással eljuttatható a hidrogén-atommagokhoz. Ha a nagyfrekvenciás ("energia") hullám és a forgástengely irányának megváltozása miatt keletkező kilendülő (köröző) mozgás frekvenciája pontosan egybeesik, rezonancia jön létre. Ha a besugárzást megszüntetik, az "atomi" forgástengely visszaáll a mágneses tér által megszabott irányba, mialatt a sebesen forgó hidrogénatomok (a dinamóelv alapján) az élőszervezetet körülvevő tekercsben elektromos áramot gerjesztenek. Mivel a szervezet 70 százaléka vízből (H2O) áll, illetve számos egyéb molekula (pl. fehérjék, zsírok) is tartalmaz hidrogént, az indukált áram mérhető erősségű (és a hidrogénatomok számával arányos nagyságú) lesz. A kilendítés után a hidrogénatomok a kölcsönhatásaiktól függő idő alatt veszik fel a mágneses térerő által megszabott forgástengelyirányt. Következésképpen, ez az úgynevezett relaxációs idő felvilágosítást ad a kötöttségükről. IX.évf./7.szám
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: