A PET az anyagcsere-folyamatok megismerését teszi lehetővé, eddig szinte elképzelhetetlen részletgazdagsággal.
Sugárforrásként a szervezetbe bejuttatott pozitront (2+-részecske) alkalmazzák, ami a hidrogén-, oxigén-, nitrogén-, illetve szénizotópokból szabadul fel. Ha a kibocsátott pozitron a környező szövetek valamely elektronjával összeütközik, a pozitron és az elektron egymást megsemmisíti. A megsemmisülés során két egymással ellentétes irányban induló 3-kvantum keletkezik. Mivel a testet körülvevő detektorok észlelik a 3-kvantumokat, így keletkezési helyük beazonosítható. Sok ilyen ütközés észlelése során a számítógép képes feltérképezni a radioaktivitás pontos megoszlását a szervezetben, attól függően, hogy milyen izotópot alkalmaznak különböző szövetek - illetve azok funkcionális "állapota" tanulmányozható. Az anyagcsere állapotának mérése gyorsan (1 másodperc alatt) elvégezhető, a mérés mennyiségi és időbeli változások nyomon követésére is alkalmas. A vizsgálat során a beteg sugárterhelése jelentéktelen, mivel PET-vizsgálatra csak gyors felezési idejű (2-20 perc) izotópok használhatók.
A 18F-dezoxyglükoz használatával például azonosíthatóvá válnak a fokozott anyagcseréjű agyi területek. Egy adott pillanatban fokozottan működő agyszövet ugyanis az izotópot felveszi (ugyanúgy, mint az agyszövet energiaforrásául szolgáló glukón), de az agyszövet ennek lebontására már képtelen. Ezen a módon az egyes gondolkodási folyamatok során "igénybe vett" agyi területei beazonosíthatók, ami nagyban elősegíti az agykutatást.
A PET ugyancsak képes eldönteni, hogy egy műtét után (CT-vel, ultrahanggal, stb.) észlelt "folt" az operációt követően kialakult hegszövet-e, vagy funkcionálisan sokkal aktívabb "kiújuló" daganatszövet. Ezzel sok felesleges "második" műtét elkerülhetővé válik.
Jelenleg csak egy PET-készülék van Magyarországon, mivel - éppen a rövid felezési idejű izotópok szükségessége miatt - a készülék csak az izotópok előállítására alkalmas ciklotron közvetlen közelébe telepíthető. IX.évf./9.szám
