Ne adjunk esélyt a ráknak!

A rákbetegségek egyharmada az életmód megváltoztatásával elkerülhető, további egyharmada teljesen meggyógyítható - olvasható az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2003 áprilisában közzétett jelentésében.

A megelőzés két súlyponti része a dohányzás elleni világméretű, összehangolt fellépés, továbbá az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás népszerűsítése, mivel ezek a legfontosabb életmódbeli összetevői a rákmentes életnek.

Ijesztő trend

Első hallásra nagyon ijesztőek azok az adatok, amelyeket most tett közzé a WHO 351 oldalas, a rákbetegségekkel foglalkozó World Cancer Report címet viselő jelentésében. A Világszervezet előrejelzése szerint az elkövetkező 20 évben a rákos megbetegedések gyakorisága világszerte 50 százalékkal növekedik. Az emelkedő trend egyik összetevője, hogy az elkövetkező évtizedekben rohamosan öregszik Földünk népessége, és ezzel együtt több lesz az idős korban nagyobb valószínűséggel megjelenő rosszindulatú betegség.

A másik tényező azonban nagyon is kötődik az egyes ember döntéseihez, hiszen a dohányzásért, az egészségtelen táplálkozásért, a mozgásszegény életmódért mindenki maga felelős.

A WHO jelentése a rák elleni küzdelemben fordulatot jelez, hiszen az eddigiekkel ellentétben a tennivalók sorában nem a betegség korai felismerését, hanem megelőzését helyezi az első helyre. A jelentés háttéréül szolgáló, a tagországokból származó adatokból ugyanis az derült ki, hogy a rosszindulatú betegségek minden eddig feltételezettnél szorosabb kapcsolatban állnak az ember mindennapi életvitelével.

A cigaretta a legfőbb közellenség

A dohányzás az emberiség legkárosabb szokása, amelynek az elmúlt században 100 millió áldozata volt, ennyien haltak meg a cigarettával összefüggésbe hozható betegségekben - rákban, krónikus légzőszervi betegségekben, agyvérzésben, keringési betegségekben. A rendszeres dohányzók fele e szokásának lesz az áldozata, a dohányzók egynegyede korábban hal meg, mint a statisztikailag kiszámított, születéskor várható életkor.

Azokban az országokban, ahol a legtöbb a dohányos, a tüdőrákos esetek 90 százaléka írható a füstölés számlájára. A hólyagrákos esetek fele ugyancsak erre vezethető vissza. Kisebb arányban, de bizonyítottan rosszindulatú elváltozást okozhat a dohányzás a vesében, a májban, a szájüregben és a garatban. A passzív dohányzás 20 százalékkal növeli a tüdőrák kockázatát.

Különösen aggasztónak ítéli meg a helyzetet e tekintetben a WHO Közép- és Kelet-Európában és a fejlődő országok egy részében. Ezekben a térségekben rövid idő alatt nagyon gyorsan emelkedett a cigarettafogyasztás, különösen a fiatalok és a nők körében. A WHO jelentése részletesen foglalkozik a leszokás egészségügyi előnyeivel is. Természetesen az a legjobb, ha valaki el sem kezdi a cigarettázást, de ha legkésőbb a harmincas évei elején abbahagyja, akkor a statisztikai rákkockázat az élete további részére nézve még aránylag alacsony lesz. Akik az ötvenes éveik elején hagynak fel a dohányzással, azok még mindig jelentősen, 60 százalékkal mérsékelhetik a rákbetegség statisztikailag becsülhető kockázatát.

A nyugati életstílus alkonya?

A WHO kidolgozott egy közegészségügyi programot - Framework Convention on Tobacco Control - amelyet a világszervezet májusi közgyűlésén fogadnak el a tagállamok. Ez a dokumentum a későbbiekben a csatlakozó országokat kötelezi az eddiginél sokkal komolyabb dohányzást-korlátozó intézkedések bevezetésére.

A nyugati életstílus, ami nem is olyan régen még egyértelműen vonzónak számított, népegészségügyi szempontból ma már inkább a káros szokások összefoglaló neve. A fejlett országokban a lakosság nagy része a szükségesnél lényegesen többet eszik, különösen sok zsírt, finomított szénhidrátot és állati fehérjét fogyaszt. Eközben folyamatosan csökken a fizikai aktivitás, ami együttesen súlyos anyagcsere és keringési egyensúlyvesztést okoz. Az elhízás, a cukorbetegség, a keringési betegségek, a magasvérnyomás és a rosszindulatú elváltozások is mind nagyobb arányban vezethetők vissza erre az életstílusra. A rákbetegségek közül az emlő, az emésztőrendszer, a méh, az epehólyag, a vese megbetegedései kisebb-nagyobb arányban ezekre a táplálkozási jellegzetességekre és az inaktív életvitelre vezethetők vissza.

Kevesebb só és füst

A gyomorrák gyakorisága az elmúlt évtizedekben a táplálkozási szokások átalakulásával együtt jelentősen módosult a különböző térségekben. Azokban az országokban, ahol a régi konzerválási módszerek, például a hal és húsok sózása, füstölése a családi mélyhűtők elterjedésével visszaszorult, újabban sokkal kevesebb gyomorrákos esetet regisztrálnak. Igaz ez például Portugáliára, Brazíliára, Japánra és Koreára. A sózott és füstölt élelmiszerek visszaszorulásával együtt általában több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak az emberek egész évben, ami ugyancsak rákmegelőző hatású.

Sajnos Kelet-Európa e tekintetben is rosszul áll, nálunk a WHO adatai szerint még mindig tartja korábbi vezető pozícióját a lakosság táplálkozásában az erősen sózott és füstölt hús és húskészítmények sora, és csak nagyon lassan nő a zöldség és gyümölcsfogyasztás aránya. Pedig a WHO adatai szerint napi fél kiló zöldség és gyümölcs fogyasztása 25 százalékkal képes csökkenteni a rosszindulatú daganat kialakulásának a valószínűségét.

A jelentés arra biztatja az egyes országok kormányait, egészségügyi hatóságait, hogy az eddiginél komolyabban támogassák az adott térségben termelt zöldségek, gyümölcsök fogyasztását. Ezek a népegészségügyi felvilágosító akciók ugyanis a rák mellett szinte valamennyi civilizációs betegség megelőzésében is fontos szerepet játszanak.

A korai felismerés eredményei

Az életmódváltás után a második legfontosabb tennivaló a rákos elváltozások korai felismerése. A WHO adatai szerint a legfejlettebb országokban a szűrőprogramok és a lakosság "egészségtudatossága" eredményeként az új betegek kétharmada korai, jól gyógyítható stádiumban van, amikor felfedezik a bajt. A fejlődő világban ez az arány sokkal rosszabb, ott az új betegek 80 százalékán gyakorlatilag már nem lehet segíteni.

A szűrés és a korai felismerés szempontjából a legsikeresebbnek a méhnyakrák és a mellrák elleni küzdelem bizonyul. A PAP teszt elterjedésével a méhnyakrák előfordulása egy nemzedék alatt több mint a felével csökkent, és hasonló eredményekre lehet számítani a mellrák esetében is. Sajnos a többi rákfajta esetében a tömeges, olcsó és megbízható szűrés feltételei még a gazdag országokban sem állnak rendelkezésre.

Lassan születnek az új rákgyógyszerek

A rák gyógyításával kapcsolatban időről-időre nagy reményt keltő hírek röppennek fel, amelyeket legtöbbször kijózanító beismerések követnek: még mindig nem rendelkezik az orvostudomány általános vagy legalább a betegek széles körében alkalmazható gyógyszerrel. A világszervezet szakértői szerint jó esélyünk van arra, hogy a rák belátható időn belül kordában tartható krónikus betegséggé szelídüljön, de ennek ma még csak egyes betegségfajtáknál van meg a lehetősége. Igaz, hogy a génkutatásban rendkívül sok értékes információ gyűlt össze erről a betegségcsoportról, de a vártnál sokkal lassabban megy a tudomány eredményeinek a mindennapi gyógyításba való átültetése. Természetesen szükség van arra, hogy a közvélemény tájékozódjon az új kutatási eredményekről, de kockázatos dolog alaptalan reményeket ébreszteni. A rák közeli gyógyíthatóságának reménye ráadásul elaltatja az emberek önvédelmi reflexét, és hatástalanítja a felvilágosító kampányokat.

Az elkövetkező két évtizedben mindenképpen az egészségkárosító szokások visszaszorításával tehetnek legtöbbet a kormányok és az egyes emberek a rák elleni küzdelemben - olvasható a WHO World Cancer Report-jában. E cél elérése érdekében ezt a laikusok által is érthető nyelven fogalmazott kiadványt a világszervezet tekintélyét felhasználva a kormányok segítségével sok millió példányban akarják eljuttatni az olvasókhoz.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció