Végbél-, vastagbéltükrözést elsősorban az alsó tápcsatorna panaszai (pl. friss, piros vérrel megfestett széklet, váladékozás, fájdalom, újjal tapintható "dudor", stb.) esetén végeznek. A vastagbéltükrözés speciális oka a magas rizikócsoportba tartozó egyének (pl. akiknek közvetlen rokonainál vastagbélrák, többszörös vastagbél-polypusok, stb. fordultak elő) szűrése.
A hasüreg áttekintésének, a laparoszkópiának okai lehetnek: akut vagy krónikus hasi fájdalomban az operálhatóság eldöntése; májbiopszia (szövettani mintavétel a májból) direkt szemmel történő irányítása; lymphoma kiterjedésének megállapítása, illetve bizonyos korábban említett műtétek elvégzése.
A felső légúti tükrözést légúti váladék és sejtminta-vétel miatt végeznek. Ezen a területen található képletekből történő szövettani mintavételt a légutakat szűkítő daganat lézeres elroncsolása, illetve a szűkületek áthidalása, légutakba került idegentest eltávolítása, vérköpés, ismeretlen eredetű köhögés, sípoló légzés okának keresése céljából végeznek.
A mellkas endoszkópos vizsgálatát elsősorban a nyirokrendszer betegségeinek (tbc, sarcoidozis, Hodgkin-kór, stb.) elkülönítő kórismézése céljából végzik, mely az esetek közel 100 százalékában eredményez szövettani diagnózist. Tüdőrák- nyirokcsomó áttéteinek felkutatásában a mediasztinoszkópia alapvető, mivel a nyirokcsomók mindkét oldalon jól láthatók és mintavétel céljából elérhetők.
Hólyagtükrözést véres vizelet okának, más vizsgálatokkal együtt (pl. kismedencei ultrahang) pedig a hólyagban észlelt elváltozás mibenlétének (pl. szem ellenőrzése mellett végzett szövettani mintavétel) megállapítására végeznek.
Az izületek endoszkópos vizsgálatát kóros ízületi folyadékgyülem okának, ízületi porckárosodás eredetének és mértékének tisztázása, illetve az elhalt (nekrotikus) porcrészek eltávolítása stb. céljából végzik. X.évf./1.szám
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: