A tüdőrák kivizsgálásának szigorú algoritmusa van, amelyet a tüdőgyógyásznak be kell tartania, hogy a lehető legrövidebb legyen az út a felismeréstől a pontos diagnózison át, a legmegfelelőbb kezelés megválasztásáig. Már az alapellátás szintjén meg kell ítélni a beteg általános állapotát, amely nem életkorfüggő. Fel kell tenni az ilyenkor kötelező kérdéseket: Dohányzott-e? Ha igen, hány évig, és mennyit naponta? Volt-e korábban életfontosságú szervi betegsége? Milyen a terhelhetősége? Hány emeletet tud felmenni gyalog, megállás nélkül?
A kivizsgálás egy alapvető vizsgálattal, átnézeti és oldalirányú röntgenfelvétellel kezdődik. Ma, amikor mindenki a különféle képalkotó eljárások bűvöletében él, nem szabad elfelejteni, hogy ennek a két felvételnek a birtokában - kellő rutinnal persze - nagyon sok mindent meg lehet állapítani a betegségről, ill. a tüdő és a szív állapotáról.
Természetesen nem kívánom lebecsülni a napjainkban egyre jobban hozzáférhető computeres rétegvizsgálat (CT) jelentőségét. A gépet használó szakemberek is egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert a kép értékelésében. A CT nagy részletességű képet ad a test keresztmetszetéről, szinte anatómiai pontosságú a feloldóképessége. Nemcsak a rák pontos elhelyezkedését mutatja, de tisztázza a környező mellkasi szervekhez, a mellkasfalhoz való viszonyát is. A mellüreg nyirokcsomóinak az érintettségét is ki tudja mutatni.
A következő, kötelezően elvégzendő eljárás a hörgőtükrözés, más néven bronchoscopia. A korábban félelmetes hírű vizsgálat a mai hajlékony, 6-8 mm átmérőjű eszközzel, ha nem is kellemes, de egyáltalán nem súlyos beavatkozás. Segítségével megállapítható az elváltozás pontos helye, és szövetminta nyerhető a rák típusának meghatározásához. Segítségével eldönthető, hogy operálható-e az elváltozás, valamint a szükséges csonkolás mértéke.
Azokban az esetekben, amikor az elváltozás a tüdő széli részén helyezkedik el, speciális tű segítségével, képerősítő alatt, szöveti mintavételre is van lehetőség. Képerősítő mellett rendelkezésre állhat a CT vagy a legújabb képalkotó módszer, a mágneses rezonancia (MR) segítségével végzett tűbiopszia (mintavétel tű segítségével) lehetősége is.
Igen fontos kiegészítő vizsgálat még a beteg teherbíró képességének megítélésére a légzésfunkció, de beszélni kell az izotóp-vizsgálatról is, amelynek célja az esetleges távoli áttétek kizárása, és a tüdőfélék légzésben való részvételének pontosítása. Ugyancsak áttétek kizárása a célja az ultrahangos vizsgálatnak. Mivel a tüdőrák viszonylag gyakran adhat agyi áttétet, a kivizsgáláshoz agyi CT vagy MR vizsgálat is tartozik.
Nagy reményekre jogosít a PET vizsgálat, amely még nem a rutinszerűen végzett része a kivizsgálásnak, de reményeink szerint azzá válhat. A kivizsgálás befejezése után döntő szakaszhoz érünk, mert megkezdődhet az egyénre szabott kezelés. Őszinte szavak a tüdőrákról I.
Őszinte szavak a tüdőrákról II.
Őszinte szavak a tüdőrákról III.
Őszinte szavak a tüdőrákról IV.
