A vastagbélrákról és a szűrés lehetőségeiről

A vastagbélrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, mindkét nemben, a második leggyakoribb betegséggé vált a tüdőrák után, megelőzve az emlőrákot és a méhnyakrákot.

Bevezetőként, pár szóban arról, hogy miért szükséges erről a betegségről a szokottnál többet tudnunk. A betegség előfordulási gyakorisága az utóbbi 30 évben 3-4,5 x-re emelkedett. Ezen tendencia eredménye az lett, hogy a betegség a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, mindkét nemben, a második leggyakoribb betegséggé vált a tüdőrák után, megelőzve az emlőrákot és a méhnyakrákot.

Ez ma, Magyarországon évente kb. 7500-7800 új megbetegedést jelent, és ebből több mint a páciensek fele, kb. 5000 fő ebben a betegségben hal meg, mert későn fordult orvoshoz, így későn fedezték fel betegségét. Sajnos a páciensek nem ismerik a vészjelző tüneteket, nem tudják a családi- előzmények és betegségek fontosságát, a vészjelző állapotokat. Más felmérési adatok alapján az adat még ijesztőbb, hiszen 100 embernél kb. 4-6-nál várható a betegség kialakulása, ezt hívjuk átlag rizikónak.

A legveszélyeztetettebbek szűrése

A betegség 40. év alatt nagyon ritka, 50. év felett ugrásszerűen nő az előfordulása.

A korábbiakban tervezett Nemzeti Népegészségügyi Program egyik fő célkitűzése az volt, hogy a betegség szűrésével a halálozási rátát jelentősen visszaszorítsa. Sajnos ez a tervezett szűrési program nem valósult meg, így a társadalmat átfogó tájékoztatás továbbra sincs, minden maradt a régiben. Fontos hangsúlyozni, hogy a daganatos betegségek közül a végbél- és a vastagbélrák a legjobban és a legeredményesebben szűrhető betegség, így a szűrés mellőzése még nagyobb luxus.

Egy kis anatómia

Az anatómiai ismeretek rövid áttekintése talán még jobban segít az alábbiakban tárgyalt figyelmeztető tünetek megértésében.

A vastagbél (colon) durva hasonlattal, fordított U betű formájában helyezkedik el a hasban. A jobb alhasban helyezkedik el a vastagbél és a vékonybél találkozásánál a vakbél (coecum), és az ebbe szájadzó féregnyúlvány (appendix). A bal alhasban található a végbél (rectum) és a vastagbél átmenete. A két végpont között találjuk baloldalon a sigma-belet (colon sigmoideum), felette a leszálló vastagbelet (colon descendens), a has felső részében keresztbe futó haránt vastagbelet (colon transversum), valamint a jobb oldalon a felszálló vastagbelet (colon ascendens).

Vészjelző állapotok tünetekkel

A vészjelző tünetek és állapotok ismerete, már önmagában lehetőséget ad arra, hogy a páciens típusos panaszok esetén ne fél-egy éves késéssel forduljon orvoshoz. Mik azok a vészjelző tünetek, amikkel tanácsos orvoshoz fordulni?

  • 40 év felett minden emésztőszervi panasz
  • visszatérő hasi fájdalmak
  • a székelési ritmus tartós megváltozása (frissen kialakult szorulás, szorulás és hasmenés váltakozása)
  • székelés után megmaradó székelési inger vagy inkomplett kiürülés érzése
  • véres széklet, vér a székletben (gyakran csak aranyérre gondolnak, pedig gyakran a polyp (=hosszú ideig jóindulatú szövetnövedék) vagy a tumor vérzik)
  • vérszegénység
  • frissen kialakult alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis
  • tisztázatlan okú fogyás
  • tisztázatlan eredetű, elhúzódó lázas állapot

Tanácsos a szűrés, ha...

Melyek azok a vészjelző állapotok, amikkel még panaszmentesen is érdemes orvoshoz fordulni?

  • ha a családi előzményben végbél- és/vagy vastagbélrák fordult elő (1-3. fokú rokonságig)
  • ha az 1. fokú rokonságnál méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbél-polyp fordult elő
  • gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, még panaszmentesség esetén is 7-8 év után
  • ha egyéni előzményben vastagbél polyp eltávolítás vagy végbél-, vastagbél tumor miatti műtét szerepel.

A fentiekben felsorolt állapotok esetén az átlag rizikónál nagyobb esély van a végbél- és/vagy vastagbélrák kialakulására, az ilyen emberek a fokozott rizikójú csoportba tartoznak. (Például, ha mindkét szülő vastagbéldaganatban szenvedett, akkor az utód az átlag rizikó helyett már kb. 30%-os rizikóval bír, hogy ő is vastagbélrákban szenvedjen.)

A szűrés mindig a panaszmentes embert célozza meg! Akiknek panaszai vannak, ott már célzott vizsgálatokat kell végezni!

Mikor érdemes elkezdeni a szűrést?

A szűrést 40 éves kortól érdemes elkezdeni, de azon családokban, ahol az 1-2. fokú rokonságban pl. valamelyik családtag már 35. évesen vastagbélrákban szenvedett, 10 évvel korábban, jelen példánál maradva már 25. éves kortól kell szűrést végezni. Senki ne a nagy átlagstatisztikai adataihoz mérje magát, amihez a társadalom számára előírt szűrőprogramokat igazítják, amikor el kell döntenie, elmegy-e bizonyos életkorban szűrésre. Az egyes ember életében nem a statisztika működik, hanem az az "egyéni érdek", hogy mindenki egyetlen életet kapott, amit akkor lehet jól megőrizni, ha idejében gondol a szűrésre.

Milyen szűrési lehetőségek vannak?

Évente érdemes széklet- és vértesztet végezni, kiegészítve 3-5 évente részleges vastagbéltükrözéssel (sigmoidoscopia). 5 évente javasolt a teljes vastagbéltükrözés.

Azok számára, akik további részleteket szeretnének megtudni a betegséggel illetve a szűrési lehetőségekkel kapcsolatban, ajánljuk a www.vastagbelrakszures.hu honlapot.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +11, +16 °C

Délelőtt a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhk is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. Délután a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett időnként megnövekszik a felhőzet, elvétve egy-egy zápor kialakulása sem zárható ki. A szél napközben mérsékelt nyugati lesz. Hajnalban 11, 16 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció