A longevity nem egyszerűen hosszú élettartamot jelent: a minél több, egészségben töltött évet is értjük alatta. Szakértők szerint az, hogy az ember meddig él, 25 százalékban függ a genetikájától. A többi viszont azon áll, hogyan bánunk a testünkkel – hívja fel a figyelmet a Harvard Egyetem orvosi kara.
Mozogni, mozogni, mozogni
Nem lehet eléggé kihangsúlyozni a rendszeres testmozgás fontosságát. Olyan pozitív hatásai vannak a testre, mint az erősebb szív- és tüdőfunkció, az erek jobb egészségi állapota, az erősebb izmok és az egészségesebb testsúly. Az aktívabb életmód a többi között csökkentheti a szívroham, a stroke és a cukorbetegség kockázatát: ezek hiánya pedig hozzájárul a hosszabb élettartamhoz. A fizikai aktivitás ráadásul feldobhatja a hangulatot és segíthet jobban aludni.
És hogy mennyit is kellene mozognunk? Egy átlagos felnőttnek legalább heti 150 perc mérsékelt vagy heti 75 perc erőteljes testmozgásra, vagy a két intenzitás arányos kombinációjára érdemes törekednie. A mérsékelt fizikai aktivitás alatt olyan tevékenységeket értünk, mint a gyaloglás vagy a súlyemelés. Az erőteljes testmozgás magában foglalja a futást, a kerékpározást és az úszást. Még az olyan háztartási feladatok is testmozgásnak számítanak, mint a takarítás és a kertészkedés. Heti két vagy több napon izomerősítő gyakorlatok is ajánlottak.
Azok vagyunk, amit megeszünk
A tudatos étkezésre is mindenképpen figyeljünk: az egészséges élelmiszerek támogatják az immunsejteket, amelyek védekeznek a fertőzések és más veszélyek ellen, ráadásul megvédik a többi sejtet a károsodástól. A cukorban, egészségtelen zsírokban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend viszont az egész szervezetben sebezhetőbbé teheti a sejteket. Ez a károsodás a fertőzések, a rák, a gyulladások és az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák és az elhízás kialakulásának nagyobb kockázatához vezethet.
A legjobban a növényi alapú étrenddel járunk: ez magában foglalja a sok gyümölcs és zöldség, bab, diófélék és magvak, valamint teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztását a feldolgozott élelmiszerek helyett. A növényi eredetű élelmiszerek magas antioxidánstartalmúak (mint például a béta-karotin vagy a likopin), valamint gazdagok A-, C- és E-vitaminban is.
A növényi alapú étrend követése természetesen nem jelenti azt, hogy vegetáriánusnak kell lennünk, vagy soha nem ehetünk húst, illetve desszertet. Egyszerűen csak arra kell törekednünk, hogy az elfogyasztott élelmiszereink nagy része csak minimálisan feldolgozott és növényi alapú legyen. Ezenkívül a folyadékfogyasztásra is figyeljünk: az, hogy naponta mennyi vízre van szükségünk, függ a többi között életkorunktól és egészségi állapotunktól is.
Ne az alváson spóroljunk
Bár csábító lehet, hogy a munka és a kikapcsolódás oltárán az alvásra szánt időt áldozzuk fel, mégsem ajánlott ezt választani. Az alvás létfontosságú a sejtműködés szabályozásához és a szervezet regenerálódásához. Egy tanulmány szerint a hosszú élettartam valószínűleg összefügg a rendszeres alvásrutinnal, például azzal, hogy mindennap körülbelül ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel. Az alvás időtartama sem mellékes: a túl kevés és a túl sok alvás egyaránt káros. A túl kevés alvás elősegítheti a gyulladást, valamint növelheti a cukorbetegség, a szívbetegségek és az elhízás kockázatát. Ezek mind kapcsolatban állnak a rövidebb élettartammal. Másrészt a túlzott alvás összefüggésbe hozható a depresszióval, az alacsony fizikai aktivitással, amelyek mind negatívan befolyásolhatják az élettartamot – olvasható a Healthline oldalán.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Mindenkinek más az az alvásidő, amellyel jól érzi magát: lehet, hogy valakinek elég 7 óra, míg másoknak 8-ra van szükségük. A lényeg, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, és törekedjünk annyi alvásra, amennyi számunkra ideális.
Kerüljük a dohányzást és az alkoholt
Valószínűleg ezzel sem állítunk meglepőt, hogy mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás súlyosan károsítja egészségünket. Összességében a dohányzó emberek akár 10 évet is veszíthetnek az életükből, és háromszor nagyobb valószínűséggel halnak korai halált, mint azok, akik soha nem nyúlnak cigarettához.
Ha már cigizünk, akkor se feledjük: sosem késő abbahagyni. Egy tanulmány szerint azok, akik 35 éves korukig leszoknak a dohányzásról, akár 8,5 évvel is meghosszabbíthatják az életüket. Továbbá a 60-as éveinkben történő leszokás akár 3,7 évvel is meghosszabbíthatja az életünket. Sőt, a 80-as éveinkben történő leszokás előnyeit is tudjuk még élvezni.
Az erős alkoholfogyasztás máj-, szív- és hasnyálmirigy-betegségekkel, valamint a korai halálozás megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe. A legjobb, ha minél kevesebbet iszunk.
Engedjük el a stresszt, a szorongást és a haragot
A stressz része mindannyiunk életének, természetes reakció, ha valamilyen veszélyes – vagy annak vélt – helyzetbe kerülünk. Ha viszont állandóvá válik, az nagyon meg tudja viselni a szervezetet. A stressztől vagy szorongástól szenvedő nők például akár kétszer nagyobb eséllyel halnak meg szívbetegségben, stroke-ban vagy tüdőrákban. Hasonlóképpen a szorongó vagy stresszes férfiak esetében a korai halálozás kockázata akár háromszor is magasabb lehet, mint nyugodtabb társaik esetében. Sajátítsunk el egy stresszkezelési technikát, például a mindfulnesst, a jógát, vagy más gyakorlatot.
A harag elengedése is egészségügyi előnyökkel jár. A haragtartás ugyanis összefüggésbe hozható a szívbetegségekkel, a stroke-kal, a gyengébb tüdővel és más problémákkal. A megbocsátás ezzel szemben csökkenti a szorongást és a vérnyomást, illetve megkönnyíti a lélegzést is – írja a WebMD.com.
Ápoljuk a kapcsolatainkat
A barátoknak köszönhetően tovább is élünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy sok barátra van szükségünk: a lényeg az, hogy találjunk olyan embereket, akikkel építő jellegű kapcsolatot tudunk kialakítani. A megtartásuk már nehezebb kihívás, ahogy változik az élethelyzetünk, de ebbe is érdemes erőfeszítést tenni.
Barátaink szokásai ránk is átragadhatnak, ezért nem mindegy, kikkel alakítunk ki jó kapcsolatot. Az elhízás esélye például megnő, ha olyan barátunk van, aki plusz kilókat szed fel. A dohányzás szintén a társas kapcsolatokon keresztül "terjed", ugyanakkor a leszokás is "fertőző" tud lenni.
Tanulmányok az egészséges kapcsolati hálókat a szív-, agy-, hormonális és immunrendszeri működés pozitív változásával is összekapcsolták, ami csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát. Az erős társas kapcsolatok segíthetnek abban is, hogy kevésbé negatívan reagáljunk a stresszre, ami talán még inkább megmagyarázza az élettartamra gyakorolt pozitív hatásukat. Egy tanulmány például arról számol be, hogy a másoknak nyújtott támogatás hasznosabb lehet, mint az, amit mi kapunk. Amellett tehát, hogy elfogadjuk a törődést barátainktól és családtagjainktól, viszonozzuk is ezt a szívességet.
Járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra
Az egészségünkről való gondoskodás része az is, hogy akkor is elmegyünk bizonyos szűrővizsgálatokra, ha nincsenek panaszaink – hívja fel a figyelmet a VerywellHealth.com. Az életkor előrehaladtával ezek száma egyre nő, de mindenképpen szükségesek: a nagy részük általában csak kellemetlenséggel jár, de egy betegség korai felismerése megmentheti az életünket. Ha van valamilyen alapbetegségünk, akkor is rendszeresen konzultáljunk kezelőorvosunkkal állapotunkról és esetleges gyógyszereinkről.
Legjobban: