A köztudatban alapvetően két szektorra oszlik az egészségügy: az állami egészségügyre (más néven közegészségügyre) és a magánegészségügyre. A szakértők szerint azonban valójában csak egy egészségügy van – abban dolgozik mindenki, együtt, egymás munkáját kiegészítve, a betegekért.
Át kell vágni a gordiuszi csomókat
A közös cél az, hogy mindenki hozzájusson a szükséges ellátáshoz. Ehhez egyes szakemberek azonnali, de kisebb változtatásokat sürgetnek, míg mások szerint drasztikusabb, nagyobb volumenű átalakításra van szükség, amelyhez elengedhetetlen egy jelentősebb állami ráfordítás.
„Én nem gondolom, hogy kisebb változtatások implementálásával jó pályára lehetne állítani a jelenlegi rendszert. Valóban lehetne javítani most is a helyzeten kisebb változtatásokkal, de van jó pár olyan gordiuszi csomó, amit nem vágtunk át az elmúlt 20-30 évben, és ezeket most már tényleg muszáj lesz valamilyen módon átvágni” – vélekedett Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) egészségügyi szakértője. Mindezek ellenére Újlaki szerint nem igaz, hogy jelenleg minden rosszul működik. „A magyar egészségügyi rendszernek nagyon sok jó eleme is van, de túl van használva. Meg kellene tanítani a társadalomnak, hogy jól használja az egészségügyi rendszert, és akkor elkerülhető lenne sok felesleges betegforgalom” – fogalmazott.
„Maga az ellátás minősége a közegészségügyben abszolúte rendben van, azzal nincsen gond. A rendszer hatékonytalanságával van gond” – fűzte hozzá Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. A magánszolgáltatóknak egyébként alapvetően kiegészítő szerepet kellene ellátniuk a közegészségügy mellett, de jelenleg inkább hiánypótlást végeznek, mert bizonyos térségekben nem, vagy csak nehezen érhetőek el egyes szolgáltatások, vagy nagyon sokat kell várni rájuk – véli Lancz. Hasonlóan gondolkodik erről Miklós Márton, az Ezüstfény Magánklinika ügyvezető igazgatója is. Mint mondta, tapasztalatai szerint a páciensek elsősorban nem preventív céllal vagy életmód-tanácsadásért mennek a magánszolgáltatókhoz – amellyel valóban remekül kiegészíthetnék az alapellátást –, hanem azért, hogy mielőbb eljussanak vizsgálatra vagy kezelést kapjanak.
A betegek egészségtudatosságán és az orvosok kommunikációján is javítani kellene
Dr. Kóka János, a Doktor24 igazgatóságának elnöke szerint életmód-, szűrés- és prevencióalapúvá kellene tenni az egészségügyet. Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgató pedig úgy véli, azt kellene megerősíteni a lakosságban, hogy legyen igénye arra, hogy tájékozott legyen és rendszeresen eljárjon szűrővizsgálatokra. Fontosnak tartja továbbá, hogy mindenkiben tudatosuljon: nem azért járunk szűrővizsgálatra, mert bajunk van, hanem azért, hogy ne is legyen. „Ha már egy alapszűrésig eljutnánk, azaz mindenki elmenne egy évben egyszer szűrővizsgálatra, vérvételre egy egészségbiztosítás keretében, már azzal nagyon sokat lehetne tenni a magyar lakosság általános egészségi állapotának javításáért” – mutatott rá.
Egyes szakemberek tapasztalatai szerint a páciensek kétharmada már előre tájékozódik a diagnózis és a kezelési lehetőségek tekintetében is. Legalábbis azok, akik túljutnak a bejelentkezés viszontagságain. Sok beteg ugyanis már az időpontfoglalásnál frusztrálttá válik, mert komoly harcokat kell megvívnia azért, hogy bejelentkezhessen a megfelelő szakorvoshoz. Emiatt pedig elmegy a kedve mindentől, és már nem is akar meggyógyulni, inkább feladja. Ha viszont ezeket a felesleges köröket és konfliktusokat át tudnánk hidalni, akkor a páciens nem mérgesen jelenne meg a rendelésen, hanem együttműködően, és az együttműködés gyakorlatilag fél gyógyulást jelent – magyarázta dr. Küzdy Gábor, a Hungaria-Med tulajdonosa. Budai József szerint megfelelően kiképzett ügyfélszolgálatos munkatársakkal és állandóan elérhető, segítőkész Call Centerrel nemcsak ezt lehet elérni, hanem azt is, hogy az emberek ne a gyakorikérdések.hu vagy a Reddit felhasználóihoz forduljanak reflex-szerűen az egészségügyi kérdéseikkel, hanem az egészségügyi szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatához.
A betegek elégedettségének és együttműködésének egy másik sarkalatos pontja pedig az, hogy az orvos is érthetően, egyértelműen, de empatikusan beszéljen a pácienseivel. „Érdekes felmérési eredmény, hogy amikor egy orvos beteg, akkor körülbelül a 60 százalékát érti meg annak, amit a másik orvos mond neki, mert beszűkül az agya. Tehát úgy kellene kommunikálni, hogy ne csak egy orvos, hanem egy egyszerű ember is megértse” – tette hozzá Küzdy doktor.
A longevity-mozgalomé és az AI-é a jövő
„A leendő 150 évesek már köztünk élnek” – mondta Budai József egy neves genetikusra hivatkozva. Hozzátette, egyes tudósok pedig arra is számítanak, hogy 10 éven belül elérhetővé válhatnak olyan kezelések, amelyekkel egységnyi idő alatt többet adhatunk hozzá az élettartamunkhoz, mint amennyit öregszünk.
Ha pedig már 2035-nél tartunk, Kóka János szerint a mesterséges intelligencia (MI, vagy angolul AI), a longevity és a biztosítás lesz a három legfontosabb kulcsszó akkorra. „Az AI azért, mert fundamentálisan át fogja alakítani a teljes szektornak a célját. Ma még csak ennek az első szeleit érezzük, de ami a következő 5 évben történhet, az már a mi generációnk számára is felfoghatatlan lehet. A longevity azért, mert felnő az a generáció, amely sokkal kevesebbet iszik, és bár sajnos még mindig elég sokat dohányzik, de sokkal egészségtudatosabb, és sokkal jobban rá fogja nevelni magát, a családját és a felmenőit is erre az irányra. A biztosítás pedig azért, mert a jelenlegi közegészségügyi rendszer elfogadhatatlan” – magyarázta.
Az eseményen az is elhangzott, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban nagyon fontos lenne, hogy megtanuljuk azt megfelelően használni, mert úgy valóban sok előnye származhat belőle mind az egészségügyi szolgáltatóknak, mind a pácienseknek. Jelenleg azonban – ahogy arra Szalóczy Nóra egészségügyi adattudós is felhívta a figyelmet – a felhasználók jellemzően mentális problémákról beszélgetnek a chatbotokkal, vagyis konkrétan pszichológusnak használják azokat. A Theia Labs szakértője szerint sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy pontosan mit is használnak, mert félrevezető a "mesterséges intelligencia" elnevezés. „Ezek nem intelligens rendszerek, hanem statisztikai valószínűségszámításon alapulnak” – hangsúlyozta. Arról, hogy mindez milyen veszélyeket rejthet, itt, itt és itt írtunk korábban.
