Tünetek : Hőemelkedés
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Hőemelkedés tünetei és kezelése
Mi a hőemelkedés?
A normális testhőmérséklet felső határa 37,2 fok, efölött hőemelkedésről beszélünk. Az állapot felső határa 38 fok, efölött már nem hőemelkedésről, hanem lázról van szó. A hőemelkedés általában nem jelez súlyos betegséget, de ez nem minden esetben van így: például az idősek nem mindig képesek lázzal reagálni súlyos betegségekre, emiatt náluk néha a hőemelkedést is a lázzal egyenértékűnek kell tekinteni, ezáltal az okát meg kell keresni.
Tünetek
A hőemelkedés előfordulása
A hőemelkedés sokkal gyakoribb, mint ahány érintettről az orvosok tudhatnak, hiszen ez a probléma sokszor ki sem derül. Vannak például betegek, akik az enyhe nátháknál nem is mérnek testhőmérsékletet, de ettől függetlenül még lehet emelkedett a testhőmérsékletük.
A hőemelkedés okai
Hőemelkedést minden olyan betegség okozhat, amely lázat is. Klasszikusan ilyenek a bakteriális és a vírusos fertőzések. Jelezhet a hőemelkedés lappangó, amúgy még tünetmentes tuberkulózist is. Központi idegrendszeri megbetegedés önmagában is okozhat hőemelkedés, ahogyan a "köztiagy" sérülése, bevérzése is. Az agyalapi magvak jelátviteli zavarai szintén lehetnek ritka kiváltó okok. Meghúzódhatnak a hátterében hormonális betegségek, így például a pajzsmirigy túlműködése. Immunbetegség és autoimmun kórkép is okozhat hőemelkedést. Az autoimmun betegségek közül főképp a szisztémásak - ilyen például a sokízületi gyulladás, a kevert kötőszöveti betegség vagy a lupus - járnak hőemelkedéssel. Azok, amelyek szervspecifikusak, jellemzően nem okoznak hőemelkedést.
Eredményezhetnek emelkedett testhőmérsékletet nem immunológiai eredetű gyulladásos betegségek is, de kiválthat hőemelkedést mérgezés vagy speciális allergia is. A szervezet reagálhat hőemelkedéssel káros anyagok belégzésére (porártalomra), hidegre és melegre is. A testhő gyakorlatilag minden olyan hatás következtében megemelkedhet, amely a szervezetet károsíthatja. Ilyen esetekben a hőemelkedés a szervezet szisztémás reakciójának első jele. Emiatt van az, hogy kevés az olyan betegség, amely valamilyen formában ne okozhatna hőemelkedést. Eredményezhet ilyesmit daganatos betegség is (főleg a nyiroksejtes daganatok), ilyenkor jellemzően tartósan emelkedett a testhőmérséklet.
Okozhat hőemelkedést az izgalom és a feszültség, a vizsgadrukk és a lámpaláz is. Bármilyen vegetatív idegrendszeri izgalom kiválthat ilyesmit, akár egy randimeghívás is.
A hőemelkedés tünetei
A legegzaktabbul meghatározható tünet az, hogy a testhőmérséklet magasabb 37,2 foknál, de alacsonyabb 38 fokosnál. A hőemelkedés amiatt lehet zavaró, mert rossz közérzetet, melegségérzetet, gyengeséget és fáradékonyságot okozhat. Ezek az általános tünetek nagyon gyakoriak. Mellettük jelentkezhet borzongás, fejfájás, aluszékonyság, hidegségérzés, hideg verejtékezés, émelygés is. A hőemelkedés nem feltétlenül okoz tünetet, előfordulhat az is, hogy a beteg észre sem veszi az emelkedett testhőmérsékletet.
A hőemelkedés diagnózisa
Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha a hőmérő 37,2 foknál magasabb, de 38 fokosnál alacsonyabb testhőmérsékletet jelez. Diagnózisa viszont nem a hőemelkedésnek van, hanem a mögötte álló betegségnek. Pontos diagnózist nem is mindig kell felállítani, hiszen a banális betegségek maguktól is elmúlnak, velük együtt pedig megszűnik a hőemelkedés is. Pontos diagnózis akkor szükséges, ha a hőemelkedés nem szűnik. Ilyenkor minden lehetséges okot ki kell zárni, főleg azokat, amelyek az életkilátásokra hatással vannak.
A hőemelkedés kezelése
A hőemelkedést alapesetben nem szükséges kezelni, általában magától elmúlik. Ha tartós vagy panaszokat okoz, akkor enyhe lázcsillapításra és gyulladáscsökkentésre lehet szükség. Ez általában nem szteroid gyulladáscsökkentővel történik. Ha a hőemelkedés hátterében idegrendszeri okok, például feszültség áll, akkor a probléma enyhe nyugtatóval is megszüntethető. Segít az életmódváltás, a megfelelő stresszkezelés, a figyelem lekötése és a sportolás is. Ha valakinek folyamatosan hőemelkedése van, akkor állandó kontrollra, időszakos megfigyelésre van szükség.
A hőemelkedés gyógyulási esélyei
A hőemelkedés általában magától is alábbhagy, gyógyszeresen pedig az esetek túlnyomó többségében elmúlhat.
A hőemelkedés szövődményei
Mivel a hőemelkedés nem okoz okvetlenül tünetet, előfordulhat az is, hogy a beteg észre sem veszi. Ilyenkor nem maga a hőemelkedés jelent problémát, hanem az, hogy a mögötte meghúzódó betegségek súlyosbodhatnak, károsíthatják a szervezetet. Például ha ízületi gyulladás okozza, akkor az ízület még jobban felmaródhat. Ha húgyúti fertőzés tartja fent a hőemelkedést, akkor a vesemedence pusztulása lehet következmény.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+24 °C
Minimum:
+11 °C
A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő várható, az északkeleti országrészben ugyanakkor naposabb lesz az idő. Hazánk délnyugati felén késő délutánig csak kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor. Késő délutántól délnyugat felől viszont kiterjedt csapadékzóna érkezik. A délkeleti, keleti szél többfelé megerősödik, amit néhol viharos lökések is kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.