Tünetek : Sárgaság
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Sárgaság tünetei és kezelése
Mi a sárgaság?
Az orvosi értelemben vett sárgaság a sárga epefesték (bilirubin) szintjének vérben történő emelkedését jelenti. A laikusok a sárgaságot a sárga bőrszínnel azonosítják, pedig ilyenkor nem csak a bőr, hanem a szemfehérje is sárga. A bőr egyszerű sárgaságát túlzott sárgarépa, mandarin, narancs vagy citrom fogyasztása is okozhatja, ez esetben viszont a szemfehérje nem sárga, nem beszélhetünk sárgaságról sem.
Tünetek
A sárgaság előfordulása és okai
A sárgaságot okozó, a bőrben és a szemfehérjében felszaporodó bilirubin a hemoglobin, tehát a vörös vértestekben lévő piros anyag lebontásakor keletkezik. Ez az az anyag, ami bilirubinná alakul át. Ugyanez az anyag jelenik meg a székletben barna színű szterkobilinként. Ez az út magyarázza a sárgaság három fő okát is.
Az egyik fő ok az, hogy túl sok vörös vértest esik szét, emiatt pedig a szervezetet elárasztja az egyszerre felszabadult hemoglobin, ami bilirubinná alakul át. Ez értelemszerűen sárgaságot okoz. Ilyenkor a sárgaság nem annyira jelentős, a bőrszín világos, élénk sárga színű. Ez a típusú sárgaság Magyarországon nagyon ritka. Hátterében öröklött betegség és számos egyéb ok is állhat. Idős korban előfordul, hogy például a B12-vitamin hiánya miatti vérszegénység okoz sárgaságot, a bőr emiatt is jellegzetesen sárgává válhat.
A másik fő ok az, amikor a sárgaság máj eredetű (úgynevezett parenchymás). Ennek hátterében a máj elégtelensége, működési zavara áll, illetve az, hogy emiatt a szerv nem tudja lebontani a festékanyagot. Ez a sárgaság leggyakoribb oka. Ilyesmi általában hepatitis-betegeknél, alkoholistáknál fordul elő. Pontos gyakoriságát meghatározni nem lehet, mert például néhány éve volt hepatitis A járvány, ami miatt a sárgaság előfordulása megugrott. Viszont a hepatitis A és B ellen van oltás, emiatt ezek gyakorisága ma már fokozatosan csökken. A harmadik fő ok az epeelfolyási akadály, amit epekő, epeúti- vagy hasnyálmirigy-daganat egyaránt okozhat. Ilyenkor a már átalakult bilirubin nem tud ürülni az epevezeték felé. Ez a típusú sárgaság közepesen gyakori, inkább idősebbeknél fordul elő.
A sárgaság tünetei
A sárgaság első, legenyhébb jele a szemfehérje emelkedett bilirubinszint miatti sárgasága. Mivel ennek normál értéke 17 mikromol/liter, emelkedését viszont még egy gyakorlott szemész is csak 50-es értéknél veszi észre, a laikusok erre a kezdeti tünetre csak ritkán figyelnek fel. A következő lépés a bőr sárgasága, ami már feltűnőbb jelenség.
Kiváltó tényezőtől függően egyéb tünetek is jelentkeznek. Ha például a háttérben vörös vértest szétesés áll, akkor a széklet kifejezetten barna színű. Ha a kiváltó ok májbetegség, esetleg elzáródásos sárgaságról van szó, akkor a székletben kevesebb, vagy egyáltalán nincs festék. Ilyenkor a széklet agyagszínű.
A vörös vértestek szétesése miatt kialakuló sárgaságnál a vérszegénység jelei is megfigyelhetők. Májgyulladás vagy megnagyobbodás esetén diffúz hasi fájdalmak, teltségérzés jelentkezhet. Ha az elzáródást epekő okozza, akkor azt jellegzetes görcs kíséri. A tünetek, panaszok és fájdalmak nélkül kialakult sárgaság daganatgyanús. Ilyenkor a sárga bőr és szemfehérje mellett a fogyás és a daganat általános tünetei lehetnek árulkodók.
A sárgaság diagnózisa
A sárgaságos beteg vizsgálatának első lépése a fizikális vizsgálat , beleértve a szemfehérje megtekintését is. A máj megnagyobbodására már a fizikális vizsgálatból is lehet következtetni. Ezt követően a vérképéből megnézik a májenzimek szintjét és a májfunkciós értékeket. Emellett megmérik a retikulocita-számot is (ez a vörös vértestek fiatal, éretlen alakja), mert az jelezheti a vörös vértestek szétesési arányát. Ez azért van így, mert a vörös vértestek szétesését a csontvelő igyekszik kompenzálni, emiatt pedig a vérben nagyon sok a retikulocita.
A vérvizsgálat mellett készítenek hasi ultrahangot is, amellyel az epeelzáródást lehet kizárni, illetve azt, hogy az epeutak nem tágabbak-e a kelleténél, nem látszik-e rajtuk valamilyen gyanús jel.
A sárgaság kezelése
A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Ha az ok a vörös vértestek szétesése, akkor második lépésként meg kell nézni, hogy azok mitől esnek szét, majd azt kell kezelni gyógyszeresen vagy egyéb módon, például csontvelő-átültetéssel. Ha a sárgaságot a B12-vitamin hiánya okozza, akkor azt kell pótolni, illetve meg kell nézni, van-e a gyomornak olyan betegsége, amely esetleg gátolja annak felszívódását.
Abban az esetben ha a kiváltó ok epekő, az sokszor tükrözés során is eltávolítható, nagyobb műtétre nincs szükség. Ezt követően egy másik tükrözéses beavatkozással az epehólyagot is el szokták távolítani, mert általában az is tele van apró kővel.
Amennyiben hepatitis A okozza a sárgaságot, akkor az általában elmúlik magától. Az idült vírusos májgyulladást már hepatitis B vagy hepatitis C elleni gyógyszerekkel kell kezelni. Ha ez nem segít, májátültetés jöhet szóba. Ennek lehetősége viszont korlátozott, lévén Magyarországon évente 50-100 májátültetés történik, viszont ötezer ember hal meg májelégtelenségben. Jó hír, hogy 2015 óta már Magyarországon is szélesebb körben elérhetővé váltak azok a korszerű hepatitisz C elleni antivirális gyógyszerek, amelyek szinte garanciát jelentenek a korábban alig menthető betegek gyógyítására. Ha a sárgaságot valamilyen daganat okozza, azt kell eltávolítani.
A sárgaság gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek a kiváltó ok gyógyíthatóságától függnek, de általában jók. Ma már a vörös vértestek szétesését okozó súlyos elváltozások egy része is jól kezelhető csontvelő-átültetéssel, és a korábban rettegett hepatitis C is gyógyíthatóvá vált. A daganatokkal, különösen a hasnyálmirigy-daganattal a probléma jellemzően az, hogy általában későn ismerik fel őket. Ilyenkor már gyakran áttétje is van a daganatnak, ezért kisebb eséllyel gyógyítható.
A sárgaság megelőzése
A sárgaságot azt azt okozó betegségek kezelésével, kivédésével lehet megelőzni. Ilyen lehet például hepatitis A és B elleni oltás beadatása.
A sárgaság szövődményei
A sárga epefesték felszaporodásának felnőttekben nincsenek káros egészségügyi vonatkozásai. Ha viszont a sárgaságot hepatitis-fertőzés okozza, szövődményként májrák kialakulása jöhet szóba. Amennyiben a háttérben epeút elzáródás áll, abban az esetben az epesavak kiválasztása, továbbítása is elmarad, ami miatt gyakori a testszerte, diffúzan megjelentő bőrviszketés. A pangó epe befertőződése ugyancsak előfordulhat.
Sárgaság jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni: először a háziorvoshoz, aki megfelelő szakorvoshoz tudja irányítani a beteget. Alapvetően minden sárgaságot fertőző májgyulladásnak kell tartani egészen addig, amíg ezt ki nem zárják. Emiatt a higiénia és kézfertőtlenítés nagyon fontos. Amíg a hepatitis gyanúját ki nem zárták, minden olyan tevékenységtől tartózkodni kell, ami az esetleges fertőzés átadását eredményezheti.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Makara Mihály hepatológus és belgyógyász főorvosnak
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, több helyen meg is erősödik, sőt a hegyvidéki tájakon viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
