Életmód

Csütörtökön frontmentes idő várható, összességében enyhülnek a panaszok. A fokozottan érzékenyek körében elsősorban a délutáni órákban jelentkezhet vérnyomás ingadozás, múló rosszullét.

Kutatók összefüggést találtak a kortizol nevű stresszhormon szintje és a rövidtávú memória gyorsabb időskori hanyatlása között. Az eredmények új alappal szolgálhatnak a memóriazavarok kezeléséhez.

Nemcsak a genetikai tényezőktől függ az, hogy milyen magas lesz valaki felnőttként. Egy kutatás szerint a legkorábbi környezeti hatások, például a családstruktúra vagy a táplálkozás is mintegy 50 százalékban befolyásolják a későbbi magasságot.

A krónikus, ismétlődő rossz szokások, mint a körömrágás, a hajtépkedés vagy a bőr piszkálása sok ember számára nyugtató hatásúak lehetnek. Azokra jellemzőbbek ezek a viselkedésformák, akik könnyen elveszítik a türelmüket és gyakran unatkoznak.

Ha ön munkáltató lenne, kiengedné a beosztottait egy napközbeni sétára? Nem? Akkor olvassa ezt el!

Azóta ismert, amióta megjelentek a bankkártyák, hogy a "plasztikpénzt" könnyebben kiadjuk, mint a kápét. A dolog egészen logikus, ha nem kell kiadnunk a kezünkből a kemény munkával megkeresett bankjegyeket, az nem is érződik igazi pénzköltésnek.

Az elmúlt századok cirkuszai nemcsak a mutatványosokról, artistákról és állatidomárokról szóltak, gyakran olyan embereket is szörnyszülöttként mutogattak, akik valójában valamilyen betegségben szenvedtek. Sorozatunk következő részében a hajlékonyságukról híres kígyó- vagy gumiembereket mutatjuk be.

Az elfoglalt és sikeres emberek számára az alvás becses dolog, mert amíg szundikálnak, az időt mástól veszik el. De úgy tűnik, hogy egyáltalán nem mindegy számukra, hogy miként töltik le a pihenésre kiszabott idejüket.

Szerdán front ugyan nem érkezik, azonban változékonyság uralja az időjárást. Sokfelé jelentkezhetnek akár markáns panaszok is, a szívbetegek is veszélyeztettek.

Egy friss kutatás szerint minél több rizst fogyaszt valaki lefekvés előtt, annál nyugodtabb lesz az álma.

Látványos sejtszintű jelenség segíthet hatékonyabbá tenni a mesterséges megtermékenyítést.

Sokunk számára a legégetőbb kérdés, hogy az edzést milyen kevés munkával lehet megúszni? Egy igen alapos új tanulmányt szerint intervallumedzésből, lehet, hogy nagyon kevés is elég. Ugyanis kiderítették, hogy akár 60 másodperc megerőltető terhelés is sikeresen javíthatja az egészséget, és felér háromnegyed vagy akár egy óra mérsékelt testmozgással.

Kedden ugyan frontmentes időjárásra számíthatunk, de a borongós, lehangoló időben sokan fáradtnak, kimerültnek érezhetik magukat, gyakran a munkateljesítmény is romlik. A figyelmetlenség miatt a balesetveszély is növekszik.

Sokszor halljuk, hogy a betegségek megelőzésének kulcsa az immunrendszer, vagyis a szervezet természetes védekezőképességének erősítése. Mit is értünk ez alatt, és hogyan segíthetnek ebben a gyógynövények és növényi gyógyszerek?

Olyan termékekkel rukkoltak elő kutatók, amelyek képesek az alapízeket előállítani a nyelvünkön, ehhez pedig csupán mikrostimulációt, azaz apró áramütéseket használnak.

Időnként mindenkivel előfordul, hogy egy pillanatra elbizonytalanodik, melyik a jobb és melyik a bal irány - vannak olyanok, akiknél ez kifejezetten gyakori. Szerencsére, ez nem a személyes szellemi képességeinket minősíti.

Ahogy jön a jó idő, nemcsak mi, emberek töltünk egyre több időt a szabadban, de a különböző rovarok is elszaporodhatnak. A darazsak, illetve a méhek csípése azonban nem mindenkinél jelent csak gyorsan múló kellemetlenséget.

Ha a gazda kövér, akkor a kutya is kövér - ez gyakori eset, az okokhoz pedig nem is kell túl nagy bölcsesség. Mindebből következik, hogy ha a kutya lefogy, akkor a gazdi is - legalábbis egy német program szerint.

Mi váltja ki az emberben a félelemreakciót? Mit tehetünk irracionális félelmeinkkel, fóbiáinkkal?

Egy brit kutatás megvizsgálta, hogy melyik életkori szakaszban van a legtöbb aktív barátunk, személyes kapcsolatunk. Ha ismer valakit, aki retteg a harmincadik születésnapja közeledtétől, küldje el neki ezt a cikket!

A kezünkön háromszor-négyszer olyan gyorsan nőnek a körmök, mint lábujjainkon. A tudósok máig nem tudták megmondani, mi rejlik az eltérő növekedések hátterében - de az elmúlt 100 év tapasztalatainak birtokában vannak elméleteik.

A vadászó-gyűjtögető elődeinkhez képest csontunk 20 százalékot vesztett sűrűségéből. Valóban a földművelésben és a kevesebb mozgást igénylő életmódban keresendők az okok?