Alighanem mindenkinek ismerős az a helyzet, amikor náthásan alig várjuk, hogy egy tányér forró levesből merítsünk erőt, majd az első kanál után kiderül, hogy az ételnek szinte semmi íze. A pollenszezonban fellépő légúti allergia is kiválthat hasonló bosszúságot, márpedig kora tavasszal mindkettő gyakori probléma. Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy az alapvetően a légzést megnehezítő panaszok vajon miért állnak még a gasztronómiai élmények útjába is. A jelenségre van logikus magyarázat, amelynek megértése egyszersmind a megoldáshoz is közelebb visz.
Mi köze az orrdugulásnak az ízérzékeléshez?
Amikor megfázásról beszélünk, valójában a felső légutakat megtámadó vírusfertőzésről van szó. A kórokozók elszaporodnak a szervezetünkben, az immunrendszerünk azonban felveszi ellenük a küzdelmet, végül pedig pár nap után győzedelmeskedik. Csakhogy a csata addig is sok kellemetlenséggel jár: az orrnyálkahártya megduzzad, váladéktermelése fokozódik, ami kínzó orrdugulást, orrfolyást, tüsszögést idéz elő. Ugyanígy a pollenallergia is kiválthat orrnyálkahártya- és orrmelléküreg-gyulladást, amint a szervezet intenzív hisztaminfelszabadulással reagál az allergénre.
Mindez pedig az ízérzékelésünkre is kihat. Közismert, hogy az öt alapízt – a sósat, savanyút, keserűt, édeset és az umamit – a nyelvünkön található ízlelőbimbók segítségével érzékeljük. Ez azonban még nem minden! Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mintha egy festményen csak az alapszíneket látnánk, árnyalatok nélkül. Itt jön képbe a szaglóhám, egy több millió szaglósejtből álló terület az orrüreg felső részén. A szaglóhám teszi lehetővé, hogy szagokat érzékeljünk, egyszersmind a szánkba kerülő étel aromái is itt alakulnak át az agyunk számára dekódolható jelekké. Amikor tehát az ízlelésre gondolunk, e két folyamat együttesen adja ki azt a komplex élményt, amelyet annyira élvezünk például egy étteremben ülve, vagy vasárnap a családi asztal mellett édesanyánk, nagymamánk főztjét fogyasztva.
Csakhogy a nátha vagy allergia következtében megduzzadt orrnyálkahártya nem csupán a szabad légáramlás elé gördít akadályt. A légutak beszűkítésével éppígy meggátolja azt is, hogy az étel illata megfelelő módon eljusson a szaglóhámhoz. Az ízlelőbimbók által érzékelt ízek pedig önmagukban nagyon szegényes képet festenek az adott fogásról. Végeredményben tehát betegen a kedvenc húslevesünkből is legfeljebb annyit érzünk, hogy sós, míg a finom kis ízárnyalatok eltűnnek, elvéve az étkezés örömét.
Így nyerheted vissza gyorsan az ízlelésed
A rossz hír tehát, hogy az orrdugulás okozta kellemetlenségek nem állnak meg a légzés korlátozásánál. A jó hír viszont, hogy van hatékony megoldás a probléma kezelésére. Ha pedig az orrdugulást sikerül elhárítanunk, úgy egyszersmind az ízek érzékelése is ismét teljessé válhat.
Megfázás esetén sokat segít a pihenés és a bőséges folyadékbevitel, illetve a párásítás, amennyiben száraz a levegő a lakásban. Ugyancsak segíthet fellazítani a légutakban letapadt váladékot a gőzölés. Átmenetileg enyhíti a dugulást az érösszehúzó hatású orrspray-k használata is, ám fontos hangsúlyozni, hogy ezeket kizárólag rövid távon szabad alkalmazni, máskülönben úgynevezett orrcseppabúzus alakulhat ki. Ez egyfajta hozzászokást jelent ezekhez a készítményekhez, amelynek nyomán létrejöhet egy ördögi kör, és állandósulhat az orrnyálkahártya duzzanata. Kíméletesebb megoldást kínálnak a tengervizes, sós oldatot tartalmazó orrspray-k, amelyek természetes úton tisztítják az orrot és annak melléküregeit, de nem idéznek elő hozzászokást.
Utóbbiak ugyancsak hatékonyan csillapítják a tüneteket allergiás szénanátha esetén azáltal, hogy segítenek eltávolítani a légutakba kerülő allergéneket. Lévén, hogy egy-egy növény pollenszórása hetekig, hónapokig intenzív maradhat, fontos is, hogy hosszú távon fenntartható alternatívát találjunk a panaszok enyhítésére. Az orrsprayhasználat mellett sokat segíthet ebben az antihisztaminszedés: orvosi javaslatra, betartva a szakember által előírt alkalmazást. Mindezeken felül nagyon lényeges a pollenterhelés csökkentése. Az érintett időszakban ajánlott gyakrabban hajat és ruhát mosni, a szellőztetést a kora reggeli vagy késő esti órákra időzíteni, illetve figyelni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ előrejelzését az aktuális pollenhelyzetre vonatkozóan.
