2020 márciusa valószínűleg örökre beírta magát a történelemkönyvekbe - ez volt az a hónap, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a pár hónappal korábban, a kínai Vuhan városában először felfedezett új típusú koronavírus által okozott fertőzést. Akkor még alig sejtettük, milyen kihívások várnak ránk - fizikailag és mentálisan egyaránt. A bezártság , a szociális távolságtartás és a megváltozott életkörülmények a fiatalokat és időseket egyaránt megviselték, egy új kutatás szerint az 50 és 80 év közötti felnőttek közül minden ötödik érzi úgy, hogy rosszabb mentális állapotban van, mint a koronavírus-járvány előtt volt.
Az időseket és a nőket rosszabbul érinti
A News Medical portál számolt be arról a friss amerikai tanulmányról, amely a világjárvány mentális hatásait vizsgálta az amerikai felnőttek körében. A Michigan Egyetem kutatói több mint kétezer, 50 és 80 év közötti felnőtt részvételével végeztek közvéleménykutatást még január végén, ami alapján megállapították, hogy a pandémia főként az idősebbeket, a nőket és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket viselte meg mentálisan. 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy reményvesztettnek vagy depressziósnak érzi magát, 34 százalékuk idegességgel és szorongással küzd, és 44 százalék számolt be arról, hogy a közelmúltban nagyobb stresszt élt át. A válaszadók kétharmada, 64 százalék vallotta be, hogy az elmúlt héten legalább egyszer adódott gondja az elalvással - ez közel kétszer akkora arány, mint ami a hasonló korcsoport bevonásával készült, 2017-es kutatás eredménye volt.
Többet foglalkozunk a mentális jóllétünkkel
Biztató adatok is születtek ugyanakkor, amelyek arra utalnak, hogy az idősebb korosztálynál is kialakult hosszú távon a reziliencia képessége, ami segít átvészelni a nagyobb változásokat.
A megkérdezettek kétharmada állította, hogy az aktuális mentális állapota kiváló, és minden harmadik alany tett aktívan (például testmozgással, meditációval) a mentális egészségének javítása érdekében. A magány érzése is kevésbé jellemző most, mint tavaly tavasszal: akkor a megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elszigeteltnek érzi magát, szemben a mostani 46 százalékkal. "Ahogy fokozatosan a pandémia új szakaszába lépünk az oltási kampányoknak köszönhetően, fontos biztosítani, hogy a rászorulók, főként az idősek, az alacsonyabb jövedelműek és a megromlott fizikai állapotban lévők könnyen hozzáférhessenek a mentális egészséget biztosító ellátásokhoz , terápiákhoz" - mondta Lauren Gerlach, az egyetem geriátriai pszichiátere, a kutatás egyik munkatársa.
Ahogy az adatok is sugallják, az idősebb felnőttek nyitottabbak a mentális egészségügyi segítségre, mint korábban, 71 százalékuk például nem habozna a jövőben mentálhigiénés szakemberhez fordulni, ha szükségét érezné. A maradék 29 százalék azért nem tenné ezt, mert bizonytalan ennek hatásosságával kapcsolatban, vagy aggódik a felmerülő költségek miatt. A közvéleménykutatás vezetője, Preeti Malani szerint a háziorvosok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az idősebb felnőttek mentális problémáinak azonosításában, nyomon követésében és kezelésében. Ebben úgy tűnik, az idősebbek is egyre inkább partnerek, lévén egyharmaduk érzi úgy, hogy szívesen beszélne orvosával a mentális problémáiról, 19 százalékuk pedig meg is tette már ezt az elmúlt évben. "Az idősebb felnőtteket fizikailag és mentálisan is súlyosan megviselte a koronavírus-járvány, ezért továbbra is támogatni kell őket abban, hogy megbirkózhassanak a járvány utóhatásaival" - tette hozzá Alisan Bryant, a kutatást végző cég alelnöke.
