Tudományos érdekességek

Sokaknak vannak sajátos szokásai, apró rögeszméi, például hogy a kedvenc bögréjükből fogyasztva finomabbnak érzik a teát. Valójában ez is csak egy az agy apró trükkjei közül.

Egy izraeli biotechközpont új módszert dolgozott ki a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére: az eljárás az izomsejtek növesztésén és visszaültetésén alapul.

Már állatokon tesztelik a koronavírus elleni, magyar fejlesztésű orrsprayt pécsi kutatók.

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében.

A gyerekek és a felnőttek helyes testtartásának elemzésére is alkalmas egy, a Pécsi Tudományegyetemen kifejlesztett, szabadalmaztatási eljárás előtt álló háromdimenziós testszkenner - derült ki a baranyai felsőoktatási intézmény közleményéből.

Uniós támogatással világszínvonalú robotsebészeti gép beszerzésére nyílt lehetősége az Országos Onkológiai Intézetnek és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetnek - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A támogatás százszázalékos finanszírozást biztosít az 1,3 milliárd forint értékű projektnek.

A DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen - állítják friss tanulmányukban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és Semmelweis Egyetem kutatói.

Posztumusz díjjal tisztelgett a 70 éve elhunyt Henrietta Lacks, a "modern orvostudomány anyja" előtt szerdán Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A Big Data, a távgyógyítás és a telemedicina jelenleg a legforróbb területek az egészségügyi digitalizációban - derült ki a Digital Health Summit konferenciáján.

Jóllehet a tudomány legkülönfélébb képviselői egyöntetűen csodálatos természeti alkotásnak tartják a pókselymet, azért van egy terület, ahol nem bizonyított a hatása: a gyógyításban.

Finn kutatók kifejlesztették a kávébab termesztésének fenntarthatóbb alternatíváját. Laboratóriumban állítottak elő kávét, amelynek aromája és íze is hasonlít az igazihoz.

Hatmillió éves, emberfélétől (hominidától) származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén. Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok - közölte a felfedezést tevő nemzetközi kutatócsoport.

A bőrápolástól kezdve az ízületek védelméig számtalan jótékony hatást tulajdonítanak ennek a természetes eredetű hatóanyagnak. Kérdés, hogy valóban teljesíti-e az elvárásokat.

Japán kutatóknak sikerült laboratóriumi körülmények között előállítaniuk a világ legdrágább marhahúsának számító, márványos wagyu marhahúst.

Egy különleges állati génvariánsra bukkantak amerikai kutatók. A retroCHMP3 gén most felfedezett variánsa jelentős előrelépést hozhat a humán immundeficiencia-vírus (HIV) elleni küzdelemben.

Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanoma korai felismerésére az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársainak közreműködésével.

Ahány szervezet, annyiféle becslés született arra nézve, hányan élünk néhány évtized múlva, és mikor tetőzik a lélekszám világszerte.

Régóta ismert, hogy az egypetéjű ikrek miért hasonlítanak annyira egymásra, azt azonban eddig senki sem tudta pontosan, hogy mi miatt fejlődik két embrió egyetlen zigótából. Egy holland kutatócsoport friss tanulmánya ezt próbálta kideríteni.

A Nobel-díjat odaítélő bizottságnak nem volt egyszerű kapcsolatba lépni az idei orvosi-élettani díjat elnyerő tudósokkal, csak rokonok segítségével tudták elérni David Juliust és Ardem Patapoutiant. De amikor végül sikerült felhívni őket telefonon, mindkét kutató nagyon meglepődött és igen boldog volt - ismertette Thomas Perlman, a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének titkára.

Az orvostudományi Nobel-díjat már 112. alkalommal ítélték oda a fontos felfedezésekért. 1901 óta összesen 224 embert tüntetettek ki: 39 alkalommal kapta egyetlen személy a díjat, míg 34 alkalommal kettő, 39 alkalommal pedig három tudósnak adták az elismerést, megosztva. Nézzük, melyek voltak az utóbbi évtized legnagyobb felfedezései, amelyek Nobel-díjat értek.

Már az is komoly hozzáértésnek minősül, ha tudjuk, melyik teafélét milyen hőfokos vízzel érdemes készíteni. Ám az egészségünk érdekében a víz minőségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere.