Tudományos érdekességek

A vakcinát (vaccine) választotta az év szavának idén a Merriam-Webster szótár. A főszerkesztő, Peter Sokolowski szerint 2021-ben ez a szó rendkívül sokszor került elő mindennap.

Egy legalább 99 ezer éves, elefántcsontból készült ásót találtak a régészek. Az eszközt egy őskőkorszaki lelőhelyen tárták fel, a kelet-kínai Santung tartományban. A lelet a Kína területén talált legrégebbi csonteszközök egyike lehet.

Húszévnyi kutatómunkával ehető liliomot nemesített a kínai Délnyugati Erdészeti Egyetem Hszü Jungjen vezette kutatócsoportja.

Már születésünkkor eldőlhet, felnőttként kedvelni fogjuk-e a kávét - állítja egy brit orvos, aki szerint több gén is szerepet játszik abban, milyen az emberek viszonya a népszerű élénkítő italhoz.

Olyan komoly betegségek kezelésére fókuszálhatnak a Budapesten nyíló kutatóközpontban, mint például a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

Szédül felálláskor, leüléskor, a fej forgatásakor? Ez valószínűleg a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés (BBPV), ami, bár a legtöbb esetben jóindulatú jelenség, mégis vannak helyzetek, amikor fontos az orvosi kivizsgálás.

A munkaerőhiány miatt előtérbe került a robotika szerepe a létesítményüzemeltetéssel foglalkozó cégeknél. A probléma egyébként már a koronavírus-járvány megjelenése előtt is sújtotta a szektort - közölte a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO).

A hazugságot az arc izmainak mozgása alapján felismerő mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki izraeli kutatók.

A 25 és 45 év közötti korosztály vásárlási szokásait és a fenntarthatóságról alkotott képüket vizsgálta egy friss kutatás.

Egy francia kézműves sörfőzde olyan sört készített, amely segíthet visszaszerezni a COVID-19 fertőzés során elveszített szaglást.

Kutatótársával, Drew Weissmannal együtt Karikó Katalin magyar biokémikus is megkapta a New York-i Orvosi Akadémia (New York Academy of Medicine - NYAM) díját.

Egy új technológia segítségével minden eddiginél részletesebb röntgenképeken tanulmányozhatják a kutatók az emberi szerveket - közölte a University College London.

Az emberek átlagos magassága az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, és a fiatalok a serdülőkorba is korábban lépnek be, mint eddig bármikor. Kutatók most a növekedésért felelős receptort is azonosították.

A halálközeli élmény részeként sokan számolnak be arról, hogy tudatuk elhagyja a testüket. Van ennek bármi tudományos alapja?

A furcsa szokás javíthatja az agy teljesítményét, és még valamivel áll szoros összefüggésben.

Bizonyára sokakkal előfordult már, hogy napközben úgy érezték, minden rendben velük, estére azonban rosszul lettek: kínzó köhögés tört rájuk, hőemelkedésük vagy hányingerük lett. De mi lehet az oka ezeknek a hirtelen jött tüneteknek? Ha korábban jól voltunk, miért esünk szét a nap végére?

Meglehetősen ritka, hogy egy cápa emberre támadjon. Ausztrál kutatók szerint ráadásul ez is általában csak tévedésből történik meg: a ragadozók egyik kedvelt táplálékukkal, a fókával keverik össze az úszókat vagy szörfözőket.

Az elmúlt évtizedben időről időre felbukkant a hír, hogy amerikai milliárdosok próbálják megtalálni az öregedés ellenszerét. Úgy tűnik, ez nem a fiatalok vérének lecsapolásán keresztül fog megtörténni.

Különböző gombafertőzések hátterét vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A kutatási program új kezelési stratégiák kialakításához is hozzájárult.

Egészségügyi vagy egyéb indokból sokan cserélik egy csésze zöld vagy fekete teára a reggeli kávéjukat, illetve napközben is rendszeresen teáznak. A legtöbb tea ugyanakkor szintén tartalmaz koffeint, felmerül tehát a kérdés, hogy vajon megéri-e a váltás.

Egy magyar kutató vezetésével jelentős áttörést értek el a kampósféreg-fertőzés megelőzésére szolgáló vakcina kifejlesztésében kanadai tudósok.