Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy, a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatók eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy 200 évvel ezelőtt.
Nem az antibiotikumok használata miatt fejlődött ki
A mecC-MRSA nevű speciális baktériumot tejet adó teheneknél fedezték fel elsőként, ezért a tudósok azt feltételezték, hogy a farmokon alkalmazott antibiotikumok okozták kialakulásukat. Az új kutatási eredmények szerint azonban ez egy viszonylag ritka példája annak, hogyan alakulhat ki természetes módon az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia - fejtette ki Mark Holmes, a Cambridge-i Egyetem tudósa, aki szerint ezzel együtt a legnagyobb kockázatot továbbra is az antibiotikumok túlzásba vitt használata jelenti.
A vizsgálattal egy régi rejtélyt oldottak meg: azt, hogy honnan származik ez a bizonyos MRSA-típus, amelyet egy évtizede fedeztek fel cambridge-i szakértők. Mint Holmes elmondta, megpróbálták kideríteni, mekkora a probléma, ezért vadon és farmokon élő állatokat is megvizsgáltak. Kiderült, hogy széles körben elterjedt a baktérium a természetben, különösen a sünöknél: minden második tesztelt egyednél megtalálható volt az MRSA-nak ez a típusa. Arra is rájöttek, hogy az ellenálló baktériumtörzs az 1800-as évek elején alakult ki az európai sünnél (Erinaceus europaeus) - tehát jóval az antibiotikumok klinikai alkalmazása előtt.
Emberre is kockázatot jelent?
A sün bőrén növekvő gomba penicillint termelt. A baktériumnak ezért ellenállónak kellett lennie a penicillin ellen ahhoz, hogy tovább éljen a sün bőrén. "Ahol gomba van, ott ellenállónak kell lenni azzal az antibiotikummal szemben, amelyet termel" - fejtette ki Holmes. A szakértő kiemelte azt is, hogy az MRSA ezen típusa az emberi egészségre nagyon kicsi, szinte jelentéktelen kockázatot jelent.
